Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
136 P. ZSIGMOND PíjL fennálló viszonyok, a feudalizmus fenntartására irányuló egységfrontját."*05 Ezt a fordulatot jól tükrözi az 1795-ben életbeléptetett vámtarifa. Ez a rendelet a kereskedelmi választmány munkálatát figyelemre sem méltatva újra az 1788. évi tarifát veszi (alapul.20 6 „A vámtételekből kivehető, hogy azoknak a termékeknek, amelyekből Magyarországnak feleslege van, vagy ipari feldolgozáson mentek át, nagyobb, azoknak a termékeknek, melyekből Magyarországon hiány van, vagy ipari nyersanyagul szolgálnak, kisebb a vámtétele."20 7 A gyarmati politika változatlan fenntartása világosan kimutatható a XVIII. század utolsó é-veiben és a XIX. század elején, a napoleoni háborúk korában is. Ez az időszak ugyan a magyar birtokososztály számára hadikonjunktúrát, tőkefelhalmozási lehetőségeket nyújt, azonban ezeket a lehetőségeket sem tudják kellően kiaknázni a Bécs által egyre jobban megnövelt vámtételek lináatt. „A francia háborúk idejében! (általában) magyar gabonát a vámtételek megfizetése ellenében csak az örökös tartományokba lehetett kivinni, ámbár voltak időszakok; amikor... ezt is megnehezítették."2ae Az újabb és újabb vámemelések, amelyeket spécial-tarifák révén hajtottak végre, az 1795. évi vámrendeletnek mintegy novelláris megváltoztatása útján, azt jelentették, hogy a közbeeső vámok ugyanannyit vagy félakkorát növekedtek, mint a külföldi vámtételek.209 1810—12-bien különösen magasra emelték a közbeeső vámokat.21 0 Az ismétlődő magyar panaszokra pedig az volt a válasz, hogy minden vámemelés fokozza a magyar termények versenyképességét, mert a külföldi és a közbeeső vámok között a különbözet állandóan nő. De még ez a sovány vigasz is hazugságnak bizonyult. „Az az alapelv, hogy a (magyar áruk osztrák beviteli vámja... a feléti ill. a hatodláít teszi ki a külfölddel szemben emelt vámnak, csak! papíron volt meg; egyes áruknál, amelyeket Magyarországból hoztak be, alacsonyabb, másoknál, magasabb vámot (alkalmaztak, nevezetesen az utóbbit a Magyarországból származó fontos áruiknál."211 Mi volt a közbeeső vámok állandó növekedésének az oka? Egyesek szerint az infláció: „a vámtételek váltakozása a pénz értékváltozását követi".2 " Ez ez indokolás azonban elesik, mjár csiak azért is, mert a. magasabb vámtételeket később is fenntartották és a magyar terményekre rótt vámok még 1822-ben is két-, három- vagy többszörösét tették ki az infláció előtti idők vámjainak.11 3 Más nézet szerint ebben az időben két szempontból emelték a vámokat: vagy az ázsiói-különbözet kiegyenlítése, vagy újabb bevételi források megnyitása volt a cél.81 4 Azonban ezt az indokolást sem fogadhatjuk el teljesnek. Persze kétségtelen, hogy az állam nagyarányú eladósodásának, a rohamos inflációnak az idején21 5 a fiskális szempontok nem kis mértékben játszottak közre a vámpolitikában;2 1 ® a közbeeső vámok kérdését azonban elsősorban nem ezek a szempontok, hanem a g varrnia ti rendszer fenntartásának szempontjai döntötték el: az a cél, hogy a hadikonjunktúra Mód: i. m. 75—76. Hofhauser: i. m. 57. TM Sieghart: i. m. 27. 108 Be'iitzky : i. m. 104. "» Sieghart: i. m. 33. 110 Beer: Handelspolitik... 41. 211 Beer: Handelspolitik... 45. 1,1 Iványi-Grünwald Béla: Bevezetés Széchenyi Hiteléhez. Bp., 1930. 89. "» V. ö. Sieghart: i. m. 38—39. 114 U. o. 35. 111 L. a továbbiakban. 211 V. ö. Beer: Finanzen... 175.
