Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ ЕИГ1ЕП TŐKHPELHALMOZÁS MAGYABOBSZÁGO tí 135 A magyar nemesek a mezőgazdasági termények szabad kivitelét kívánják az örökös tartományokba és külföldre; a Pozsonyban összegyűlt kereskedők is elsősorban a súlyos vámtarifa ellen tiltakoznak, amely „elnyomja a magyar mezőgazdaságot és ipart". A nagyszombati kereskedők a nagy vámok és harmincadok megszüntetését kérik; a soproni kereskedő-testület véleménye szerint a magyar és osztrák terményekre és iparcikkekre kivetett vámokat egyensúlyba kell hozni; többen fejtegetik, hogy minden baj kútfeje az Ausztria és Magyarország közt fennálló vámkülönbség; Skerlecz Miklós hangsúlyozza, 'hogy ez a gyarmlati vámpolitika 'igen régi előzményekre tekinthet vissza és a rendeletek sorozata fokozatosan növekvő számsorként világítja meg, hogy az osztrák vámpolitika mindig nagyobb és nagyobb teherrel akarta elnyomni kereskedelmünket. Többen rámutatnak arra, hogyi a protekcionizmus rendszerének Magyarországra való alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy Bécs legyen a monarchia kereskedelmi gócpontja. A győri kereskedők fölemlítik, hogy a bécsi intézkedések rákényszerítik a magyar gyapjútermelőket arra, hogy potom árakon osztrák manufaktúrákban helyezzék el terméküket, mert más piachoz nem: jutnak; stb.109 Az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi választmány végül is terjedelmes javaslatban foglalja össze ezeket a kívánságokat, amelyek lényege: teljes viszonosság az örökös tartományokkal a vámok tekintetében, a mezőgazdasági termény kivitel megkönnyítése, az ipar fejlődésének előmozdítása.20 9 A nemesi ellenállás hatására, amely különben a francia forradalom fejleményeinek előrehaladásával mindjobban ellanyhult, Bécs látszólagos engedményeket tesz ai magyar követelések felé. Erre mutat az 1793. évi vámrendelet, amely ismét bevezette az osztrák iparcikkeknek Magyarországba, bevitele alkalmából fizetendő vámokat;201 erre mutat a bécsi ipar politikának az az állítólagos „enyhébb iránya", amelyről Magyarországgal kapcsolatban ebben az időben ezó esik.20 2 Könnyű azonban meglátni, hogy a látszat mögött mi a valóság. Az 1793-as rendelet azt a „könnyítést" hozza, hogy a magyar iparcikkek az osztrák határ átlépésekor a külföldi vámnak a felét (egyes esetekben egyhatodát), vagy az érték 10%-át fizetik, az osztrák iparcikkeket viszont a magyar határon alig 3%-ka.l róják meg.20 3 A magyarországi ipari üzemek alapítására vonatkozó „engedmények" pedig csupán frázisok és „eszközök arra, hogy kirakatba téve, alkalomadtán megmutogassák őket a magyarságnak, mint a reciprocitás elve teljes érvényesülésének pregnáns kifejezéseit... s egyúttal nyomós okokat a rendek gravamenei ellensúlyozására."204 Minél inkább világossá válik azonban a bécsi udvar előtt az a tény, hogy a magyar nemesség a francia forradalom fejleményeitől megrémülve visszavonul a Bécs ellen való fellépést&l. annál kevésbbé van már szükség ezekre a látszatokra. Pedig csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy „a francia forradalom és a Magyarországon1 is előtérbe nyomuló társadalmi kérdések lelohasztják a rendek ellenzéki kedvét és létrehozzák a lényegében reakciós két hatalomnak: a feudális abszolutizmusnak és a feudális rendeknek a 199 Hofhauser Margit: A kereskedő testületek mozgalma a magyar kereskedelem fellendítése érdekében a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Bp., 1930. 30. 31. 32, 51—52, 53—54, 61, stb. 200 V. ö. Berényi: i. m. 313. kk. 201 Sieghart: i. m. 25. 202 Méred Gyula: A bécsi kormány gyáriparpolitikájának alapelvei Magvarországon i790 és 1815 között. A Bécsi Magvar Történetkutató Intézet Évkönvve. V Bp.. 1935-176. stb. 200 Sieghart: i. h. 204 Mérei: i. m. 188.
