Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
az EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 119 a békekötés után pedig még a helyszínen lefolytatták a külön tárgyalásokat és megkötötték a kereskedelmi szerződést.7 9 „Ez a szerződés az osztrák kereskedelemnek a Földközi-tengeren... komoly előnyöket adott más országok kereskedőivel, főleg a holland és a francia vetélytársakkal szemben. Hogy ennek szövegét függelékként magához a békeszerződéshez csatolták, mutatja azt a növekvő jelentőséget, ...amelyet Bécs a levantei kereskedelemnek tulajdonított."8 » Osztrák részről valóban azonnal hozzáláttak a szerződés nyújtotta előnyök kiaknázásához: még 1718-ban újból életrehívták a bécsi Haupteommerzcollegiumot, amelyet a merkantilista kereskedelmi és iparpolitika legfőbb szervének szántak;6 1 a következő évben Triesztet és Fiumét szabad kikötővé nyilvánították s lázas sietséggel hozzáfogtak az osztrák kereskedelmi és haditengerészet kiépítéséhez.82 Legfontosabb ténykedésük azonban az volt. hogy még 1791-ben feltámasztották a Keleti Társaságot, azzal a céllal, hogy szárazföldi, folyami és tengeri kereskedelmével .,a passzarovici kereskedelmi és hajózási szerződés alapján... megnyissa a fiatal osztrák ipar számára a török területek fogyasztópiacát."8 ® Az alapító császári pátens a kiváltságok hosszú sorát biztosította a „caesarea privilegiata societas eommerciorum orientalium"-nak: a Törökországgal való nagybani kereskedelem monopóliumán kívül azt a jogot, hogy bárhol lerakatokat és raktárházakat létesítsen, házat ée földet vásároljon, valamint kizárólagos jogot arra, hogy az örökös tartományokban új manufaktúrákat állítson fel."' — Az udvari körök egyébként is minden módon támogatták ezt a második Orientalische Compagnie-t. Jellemző például, hogy amikor a Társaság felkérte a, Wiener Stadtbankot 100 darab 1000 forintos részvény átvételére, de a bank vonakodott ettől a művelettől, nyomban császári parancsot kapott, hogy „ha szükséges, akár 150 ezer forintot is fektessen be a Társaság részvényeibe."85 Amikor pedig ez a hozzájárulás sem bizonyult elegendőnek, аккот — nyilván az egykorú Law-féle spekuláció hatására — az udvar lottójáték rendezésére adott engedélyt, hogy a, Társaság így teremtse elő a szükséges összegeket a nagy tervekkel elkápráztatott közönségtől.8 6 A jelentékeny állami támogatás ellenére, a Keleti Társaság működése most sem felelt meg a várakozásnakL A társaság ugyan egy csomó ipari vállalatoit létesített (Fiúméban gyertya-, Linzben gyapjú-, Schwechatban gyapotmanufaktúrát, stb.), a levantei kereskedelemben élvezett előnyeit is 78 A passzarovici béke 13. pontja szerint: „A római császár tartományai kereskedőinek s alattvalóinak... szárazon és vizén, római császári zászlók és úti levelek mellett, minden ozmán tartományban... békességes menet s jövet engedélyeztessék, a vevés-adás szabad legyen, s lefizetvén a fizetendő vámokat, azok semmi módon ne háborgattassanak, sőt védessenek"; stb. A kereskedelmi szerződés ezeknek az alapelveknek részletesebb kifejtését adta, többek között a vámot három százalékban maximálta. (Horváth Mihály: Az ipar és kereskedelem története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda, 1840. .180—182.) 80 Priester: i. m. 101. 81 Hermann I. Bidermann: Die technische Bildung im Kaisertum Österreich. Wien, 1854. 34. k. 82 Karl Lechner: Zur Gründungsgeschichte der österreichischen Kriegsmarine. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. XV. Innsbruck, 1894, 014—615. 83 Srbik: i. m. 298. 84 Mayer: i. m. 38—40. 85 Adolf Beer: Die österreichische Handelspolitik unter Maria Theresia und Josef II. Wien. 1898. 186. 88 Johann Dullinger: Die Handelscompagnien Österreichs nach dem Orient und nach Ostindien. Zeitschrift für Sozial- u. Wirtschaftsgeschichte. VII. Freiburg—Leipzig, 1899. 45. k.
