Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
114 P. ZSIGMOND PÍJL liet-e Magyarország, vagy gyarmati sors vár rá?" De a szabadságharc elbukott. a kérdés hosszú időre eldőlt: a döntő akadály is elhárult a Habsburg-Oyarmati rendszer megvalósítása elöl. A magyar nemzeti fejlődés e végzetes fordulatával egyidőben a nemzetközi helyzet szintén úgy alakult, hogy még fokozottabb mértékben fordította « Habsburgokat Magyarország gyarmatosítása felé. A Rákóczi-szabadságharc időben egybeesett és számos vona.tkozásbani összeszövődött a spanyol örökösödési háborúval, amely nevezetes helyet foglal el a gyarmati uralomért folyt „kereskedelmi háborúk"4 8 sorában. Ez a háború — az osztrák Habsburgok szempontjából tekintve — nagy erőfeszítés volt abban az irányban, hogy a spanyol ág örökségét megszerezve, biztosítsák hatalmi állásukat Nyugat-Európában és a tengerentúli gyarmatokon. A háború kimenetele azonban döntőleg megmutatta, hogy a Habsburgok — Anglia és Hollandia, a „tengeri hatalmak" nélkül, ill. azok ellenére — nem tudják megtartani a spanyol ág örökségét, vagyis nem képesek bekapcsolódni a tengerentúli gyarmatok uralmáért folyó küzdelembe, kiszorulnak a világtengerekről,49 Mindezek szerint a XVIII. század első évtizedeire minden vonatkozásban létrejöttek az előfeltételei annak, hogy a Habsburgok Magyarországot gyarmatosítsák. Magyarországot illetőleg a Rákóczi-szabadságharc bukásával elhárult a gyarmatosítás akadálya, — a Habsburgokat illetőleg a spanyol örökség nagyrészének elvesztésével szertefoszlott a tengerentúli gyarmatosítás lehetősége. * * * A XVII. század utolsó évtizedeiben és a XVIII. század elején megérlelődtek Magyarország gyarmatosításának előfeltételei. Most már a Habsburggyarmati rendszer kiépítése következhetett, A gyarmati rendszer kiépítésének első säakasza le is pergett aj XVIII. század első felében, III. Károly uralkodásának idején^ a szatmári béke állítólagos „közjogi kompromisszumának"5' leple alatt. A valóságban nehezen beszélhetünk „kompromisszumról", kölcsönös engedményekről. A Habsburgok lényegében semmiről sem mondottak le, a magyar uralkodóosztály pedig a gyakorlatban lemondott „egymásután mindarról, ami még megmaradt a nemzet politikai és gazdasági függetlenségéből".11 1 Miben jutott kifejezésre a Habsburgok gyarmatosító törekvése a szatmári béke utáni korszakban? Kifejezésre jutott a meghódított Magyarország egész gazdasági, katonai, politikai berendezésében. A gyarmati berendezkedés egyik jellemző vonása „o meghódított terület kiárúsítása".6 2 A gyarmatosító Anglia úgy járt el, hogy „a gyarmati földet... szemérmetlenül alacsony áron az arisztokraták és tőkések kezére juttatta." „A nagy vagyonok, mint a gombák, egy nap alatt nőttek ki a földből."5 * A gyarmatosító Ausztria lényegében hasonlóan járt el: „szemérmetlenül alacsony áron" vagy éppen ingyen juttatta idegen arisztokraták, tábornokok, hadseregszállítók stb. kezére a magyar „gyarmat" földjét.5 4 Ks : „az osztrák spekulánsok, vállalkozók, kereskedők ezeket a távoleső területeket teljesen egyéni vadászterületüknek tekintették... Sok tisztviselő elhatározta, hogy... 47 Andics Erzsébet: Munkásosztály és nemzet. Bp., 1945. 57. 48 A tőke. I. 811. 40 V. ö. Strickerné Pollacsek Laura: III. Károly gazdaságpolitikájáról hazánkban. Ир., 1909. 5f; Priester: i. m. 89. M Szekfü: i. m. IV. 317. 11 Andics: i. m. 62. 58 Mód: i. m. 46. и A tőke. I. 813., 835. " V. ö. Századok. 1948. 32. kk.
