Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 115 gyors meggazdagodással fogja kárpótolni magát... Így rövid időn belül hatalmas vagyonok keletkeztek."5 5 A gyarmati berendezkedés másik jellemző vonása* a gyérenlakott területek benépesítésének módja, a telepítések gyarmati jellege. A gyarmati telepítés sajátsága, hogy ott minden jövevény kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a bennszülöttek. Ezt a sajátságot könnyű megfigyelni a magyarországi telepi* seknél is, persze a parasztság vonalán. „Az eltérések különösen ott léptek elő világosan, ahol különböző állású jobbágyok éltek együtt, miként például a XVIII. század derekán a baranyamegyei Abaligeten, Babarcon, Kiskozáron, hol a végtelen robottal és régi szolgálmányokkal adózó, röghözkötött, örökös magyar jobbágyok mellett csekély robotot végző, szerződéses, szabadköltözésű, új német jobbágyok éltek."50 Az egyik tolnamegyei birtok telepítési felhívása hangoztatta, hogy a birtokon „már német katolikus pap van, német tiszttartó igazgat ja* nem pedig magyar és hogy csak katolikus lakost fogad be, magyart és nem-katolikust nem."5 7 A példákat seregestül folytathatnók.5 7 !) Különös élességgel nyilatkozik meg a telepítés gyarmati jellege a temesi bánságban. „A benszülöttek sérelmesnek tartották, hogy az idegenből származó kolonistáknák több esztendei adómentességet engedélyez a, kormány, míg őket, kik a török jármot viselték és a fölszabadítási harcokban életüket, vagyonukat áldozták, terhes adózásokkal és közmunkákkal nyomják... Jellemző a bánásmód, melyet a Tisza és Maros vonalán ínségesen élő magyarsággal szemben tanúsítottak az adminisztráció emberei... Településüket akadályozták, nyomták és zsarolták szegényeket, ahol csak lehetett... Mennyire más eljárásban részesíté az adminisztráció a német telepeseket. Mercy külön elnöki meghívásokkal édesgeté őket a Temesi Bánság megszállására .., Terjedelmes földek használatát és dús kereseti forrásokat helyeztek kilátásba a német bevándorlóknak... A tiszttartók a kerületeikre kivetett egész adóösszeget egyedül a bennszülött régi lakosoktól követelték be, sőt a kerületet terhelő minden közmunka végzésére egyedül őket szorították. Nem csoda, ha az eképen sanyargatott bennszülöMeR zúgolódhr kezditek s méltó fölháborodásukban helyenként zendülést szítottak. Ilyen zendmlések voltak 1719-ben és 1724—25-ben az aldunai és karánsebesi kerületek-ben.. "58 A magyarországi telepítések gyarmati jellegével kapcsolatban még egy szempontra kell utalnunk. A Magyarországra vándorló külföldi telepesek jelentékeny részben éppúgy kisajátított, termelőeszközeikítőt, földjüktől megfosztott parasztok voltak, mint a tengerentúli gyarmatosok, kivándorlók, „Szerencsét próbáló, vagyontalan kalandor nép, vagy mint őket Mérey nevesd, gazdátlanul kóborló csőcselék vándorolt be a Temesi Bánságba. Ez a beván^vdorlás levezető csatornája volt a külföldi békétlen dölögkerülő és garázda ч népelemnek, mely nyűge volt odakünn az államnak."59 Nagyon ismerősen >i csengenek ezek a szavak: így jellemezték midennitt az eredeti tőkefelhalmozás', folyamata során kisajátított parasztokat,e o akik keldússá, csavargóvá, börtqA nők rabjává — vagy] gyarmati telepessé, kivándorlóvá lettek. — Sőt mtfg .- \ л _ PJ » Priester: i. m. 47—48. л " M Szabó István: A magyar parasztság története. Bp., 1940. 50. -/• 57 Szekfü: i. m. IV. 428". 87/Ь L. pl. Vonház István: A szatmármegyei német telepítés. Pécs, 193Г. 7., 8., 19., stb, 58 Szentkláray Jenő: Mercy kormányzata a temesi bánságban. Bp., 1909. 34—38. — V. ö. Földes Béla: Adalékok a gyarmatosítás történetéhez Magyarországom. Bp., 1902. 130—140. vK. • M Szentkláray: i. m. 41. " A tőke. I, 794. — V. ö. Századok, 1948. 54. <•'•• y-
