Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
SZEMPONTOK AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS VIZSGÁLATÁHOZ MAGYARORSZÁGON II. „Miután megvizsgáltuk a szabad prédául szolgáló proletárok erőszakos megteremtését, a véres fegyelmet, amely őket bérmunkásokká változtatja..., felmerül az a kérdés, honnan jönnek eredetileg a tőkések?'4 Másszóval: miután megállapítottuk, hogy a parasztság kisajátítása.' Magyarországon 1848-ra nagymértékben előrehaladt, felvetődik a kérdés, vájjon hasonlóképen végbement-e a pénztőke felhalmozódása is az 1848 előtti Magyarországon; bekövetkezett-e ,,bizonyos mennyiségű pénz felhalmozódása egyes személyek kezében, —az árutermelésnek aránylag magas fejlődési fokán.. ."2 Az eredeti tőkefelhalmozódásnak — e másik oldalról, a „gazdagság felhalmozásának"3 oldaláról tekintve — fontos emeltyűje volt a külkereskedelem, amelynek révén hatalmas vagyonok képződtek, különösen mióta megnyílt a világpiac és megkezdődött a gyarmatok kifosztása. így történt Hollandiában, Angliában, stb., vagyis azokban a nyugateurópai országokban, amelyek eddigi fejlődésük és kedvező földrajzi helyzetük alapján hatalmas résztvevőivé váltak a kitáruló világkereskedelemnek. Viszont azokban a közép-és keleteurópai országokban, amelyek „végigszenvedték... a fő kereskedelmi útvonalak a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánhoz való eltolódásának hatásait,... a kapitalizmus „normális" fejlődési útja elkanyarodott.. •"* Magyarország kétségkívül az/ országoknak ez utóbbi csoportjához tartozott. Ennek megfelelően az eredeti tőkefelhalmozás hazánkban — a pénztőke, a gazdagság felhalmozásának oldaláról tekintve — súlyos akadályokba ütközött. Ez a tény különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha — Marx iitmutatása alapján — szemügyre vesszük, mik voltak a pénztőke eredeti felhalmozásának főmozzanatai a fejlődés „normális" útján; megvizsgáljuk, fel-1 Marx Károly: A tőke. Bp., 1948. I. 802—803. — Ezt a — Marxtól megadott — sorrendet próbáljuk követni mi is. Miután fővonásaiban áttekintettük az eredeti tőkefelhalmozás alapját, ,,a falusi termelőnek, a parasztnak a földtől való megfosztását" (Századok, 1918. 19—59.), ezúttal megpróbáljuk megvizsgálni a folyamat másik oldalát, „a pénztőkék eredeti felhalmozásának" kérdését. (V. ö. G. A. Kozlov: A tőkés termelőmód kialakulása. Kézirat gyanánt. Bp., é. n. 23, 29—31.) Ilyenképpen — úgy véljük — elesik az a kifogás, hogy „a parasztság földtől való elválasztását helyezve előtérbe, csak erre korlátozva a vizsgálódást, ezt azonosítjuk magával a tőkefelhalmozás folyamatával"; hogy „csak a tőkefelhalmozás egyik oldalát, a parasztság földtől való elválasztását emeljük ki..., figyelmen kívül hagyjuk azonban az eredeti tőkefelhalmozás másik oldalának, a pénz felhalmozódásának, a tőkeképződésnek a kérdését". (Mód Aladár: 1848 értékelése és a marxizmus alkalmazása történetírásunkban. Társadalmi Szemle, 1950. márc.—ápr. 314—315.) 2 Lenin: Marx Károly. Bp„ 1948. 22. 3 V. ö. A tőke. I. 772. 4 Révai József: Marx és a magyar forradalom, A marxizmus és magyarság c. kötetben. Bp,, 1946. 111.
