Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
78 MÉE.KI GYULA ilyen tettei visszahatottak a legények helyzetére. A tőkés versennyel küzdő és nyugodt megélhetésért harcoló mestert nem érdekli legénye megélhetése. Lenyomja a munkabért, fölemeli a munkaidőt. Legénye tehát nem tud megélni abból, amit mesterétől kap. Iparkodik a céhen kívüli munkával pénzhez jutni. így érthető meg, hogy a növekvő munkaerőkínálattal egyidőben állandó munkaerőkereslet jelentkezik és hogy a kettő nem talál egymásra a munkapiacon. Az árutermelő gazdálkodásban, a tőkés vállalkozásokkal vívott küzdelem során megváltozik a céhes mester és kizsákmányolt jainak viszonya is. A céhes mesternek többet és olcsóbban kell termelnie, mint azelőtt, hogy megkísérelhesse felvenni a versenyt a tőkés üzemek tömegtermelésével. Persze ez egyre kevésbbé sikerül, a céhes kisárutermelés alapvető ellentmondása: társadalmi munkamegosztás — egyéni termelés, miatt és a céhes mester csak válságba kerülhet. Minél jobban elmerül azonban a válság hullámaiban, annál kétségbeesettebben iparkodik felszínen tartani magát a tőkés üzemmel szemben, ahol a termelés már társadalmi jellegű. Ezért: fokozza a kizsákmányolást, növeli a munkaidőt, csökkenti a munkabért, azaz kevesebb pénzt fizet, rosszabb ellátást nyújt, (így ugyanis a céhes mester átmenetileg még biztosítani tudja a maga és családja változatlan életszínvonalát.) Felbomlottak a régi „patriarchalis" kapcsolatok. A legény és a tanuló a mesternél lakott ugyan és az esetek többségében teljes ellátást is kapott, de kizsákmányolása fokozódott. Másfelől a mester nem tanította többé legényét, nem foglalkozott tanulójával, mint a céhes munkamegosztás elengedhetetlen alkotórészeivel. Erdekeivel ellenkezett, hogy kitanítsa, kiképezze segédjét, tanulóját és így újabb versenytársakat, megélhetésének további csökkentőit nevelje fel a maga terhére. A kizsákmányolás fokozása kiélezte az osztályellentéteket. Az osztályharc egyre leplezetlenebbé vált. így jöttek létre a legénytársaságok, az ú. n. „öszveszövetkezések".6 0 Az osztályharc élességének egyik jele pl., hogv amikor Kőszeg városa 1846-ban a hetes csizmadialegények felfogadása ügyében jogszabálytervezetet küld fel a helytartótanácsnak, a 8. §-ba szükségesnek találja beírni a következőket: „A legényeknek alattomos gyülekezetet tartani, egymást műhelyeikben való maradásról lebeszélni, a hetibérek mennyisége felett határozatokat tenni, keményen tiltatik. Ezen tilalom ellenére cselekvők mint lázítók lesznek tekintendők" és a vonatkozó törvény szerint kell büntetni őket.01 Nem kevésbbé jellemző egy pipametsző céhszabálytervezet szövege 1824-ből. Az egész tervezet a régi, „patriarchalis" kapcsolatok visszaállítására törekszik. Magának a válságnak jelenlétét és „pat-60 Mindennek bővebb kifejtését és adatszerű bizonyítását 1. Mérei: i. m. (Munkásmozgalmak) 21—2.3. lapjain. 61 O. L. Htt. Dep. Citt. 1846—25—13.
