Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
70 MÉE.KI GYULA különösen a régi módszerekkel dolgozó mesterek helyzetét súlyosbították jelentős mértékben.2 6 Mialatt a külföldi és hazai tőkés vállalkozások versenye a pesti, pozsonyi, kassai, kőszegi, szakolcai és egyéb jobban iparosodott városok céhes iparát pusztította el, a sz. kir. városok céhes iparának árutermelése (a gyári termékekkel együtt) hasonló hatással volt a vidéki, falusi és mezővárosi céhes iparra, amelynek már halálthozó versenytársa volt a nagyvárosi céhes áruk versenye is, hát még a gyári termékeké. Ezek az áruk részben országos vásárok révén, főleg pedig házalók és megtelepedett kereskedők útján egész évben rendelkezésére álltak a vidéknek és bomlasztották a gyenge vidéki céhszervezetet. Amit végül a hazai tőkés ipari üzemek versenye jelentett a nagyvárosok céhes mesterei számára, ugyanazt jelentette a másik oldalon eme üzemek számára az osztrák tőkés vállalkozások árutömege. A kevésszámú magyar tőkés üzem tehát bomlasztó hatással volt az összes magyarországi céhekre, ugyanekkor pedig ki volt téve az osztrák tőkés üzemek bénító hatásának. Ugyanez volt a nagyobb városi céhek viszonya a vidékiekhez, ill. az összes tőkés üzemekhez képest. A tőkés vállalkozás versenye esetében az értéktörvény hatása alatti fejlődésnek olyan fokával állunk szemben, amikor a tőkés termelés fejlettebb termelőerői a régi kisárutermelési mód pusztulását segítik elő. Sz. kir. városi és vidéki céhek esetében viszont az értéktörvény működésének hatása alatt megindult korábbi fejlődési állapotot vehetünk szemügyre, amikor még csak arról van szó, hogy bár mindkét versenytárs még kisárutermelést folytat, a jobb eszközökkel, fejlettebb technikával rendelkező, jobb munkamegosztással dolgozó sz. kir. városi termelő mennyiségileg több, minőségileg jobb és olcsóbban termelt árujával leveri a rosszabb eszközökkel, kezdetlegesebb technikával dolgozó, drágábban termelő vidékit. Az értéktörvény működése folytán a sz. kir. városi árutermelő meggazdagodása, a vidéki elszegényedése kell, hogy bekövetkezzék, éppúgy, amint a tőkés termelés — sz. kir. városi céhes viszonylatban a fejletlenebb, mert egyéni termelést folytató céhes húzza a rövidebbet. A hanyatló céhes ipar a versenyt részben úgy próbálta kiegyensúlyozni, hogy maga hozott forgalomba idegen készítményeket. Itt nem csupán bel-, hanem főleg külföldi eredetű árukról volt szó. Ezzel a tettével a hazai kapitalizmust is erősítette, de főleg előmozdította az idegen tőke behatolását Magyarországba, mindkét irányú cselekedetével gyöngítve azonban saját helyzetét és elmélyítve saját válságát. A pesti szabóknál egész konfekciós ruharaktárakat, a kovácsoknál nyers vasat, lakatosoknál feldolgozott vasat és rezet, zárakat lehetett találni, mind külföldi árut, amivel nagyban és kicsinyben kereskedtek. Tűkészítők, szegkovácsok nyílt árusí-20 O. L. Regnicolaris It. Kassa. Összesítő jel. és Ungár László: A hazai céhrendszer bomlásáról. Századok 1938. 169—170. lap.
