Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
A MAOYAK CÉHRE N"D SZER 1848 ELŐTT 69 lelt olly rossz lábon állanak a helybeli posztósok, hogy 90 posztós mester között alig folytatja mesterségét egy harmad része, mellynek egyedüli oka a portékák el nem kelése — ellenben a helybeli posztósoknak két harmad része, napszám által kéntelenittetik mindennapi kenyerét megkeresni",2 1 írja a kőszegi posztóscéh 1843-ban. A kőszegi timárok is előadták 1843-ban, hogy mesterségük „még ezelőtt csak 15 évvel is nyolc timármesternek műhelyében busz legények s néhány inasok által űzetett, holott jelenleg csak hét timármester és csak hat legények dolgoznak". A hanyatlás oka az osztrák vámrendszer. Emiatt nem tudják külföldre szállítani az áruikat, míg „az önző kiskereskedő, használván a hazai gyártóknak ezen mostoha helyhezésöket, ezek kárára árulja a német tartományok gyártmányait. — Oly közel lévén az ausztriai határhoz, ez egy fő oka elaljasodásunknak".22 A pesti posztónyíró céh a szakma hanyatlásának egyik okául felhozta, „hogy külföldről igen sok béavatott szöveteket hoznak bé vásárokra külföldi kereskedők s ez által keresetünk és üzletünk tetemes csorbát szenved, elannyira, hogy jelenleg majd egész üzletünk pangásban hever".28 A pesti szegkovácscéh 1848-ban elpanaszolta, hogy a gyári munkával nem tud versenyezni, mivel a cseh gyárak áruja a pesti vásáron sokkal olcsóbb, mint az övék.2 4 A külföldi verseny méreteit legjobban jellemezheti a helytartótanács kereskedelmi ügyosztályán kérelmezett és a jogszabályok alapján akadálytalanul meg is adott lerakatállítási engedélyek 1800-as évek óta egyre szaporodó, sőt bátran mondhatjuk tömegesen előforduló mennyisége. Az engedélykérők többsége osztrák tartománybeli kiváltságos üzem volt.2 5 A külföldi üzemek versenye mellett csak járulékos tényezőként számított a céhrendszer sorsának rosszabbításánál a hazai gyárak versenye, de ez is nyomott valamit a latba. Kassa 1828-as összeírásának összefoglaló jelentése panaszolja el, hogy a festők a gyárakból behozott és „az igazságos áron alul eladásra kerülő" perkálszövetek versenyét érzik meg, mig a tímárokat Dessewffy Sámuel néhány évvel ezelőtt létesült sárosmegyei, fiatal bőrgyárának versenye nyomja, „amelynek termékei elárasztják ezt a területet és amelyek árait a kebelbeli mesterek nem tudják tartani". Az ónöntők és fazekasok a helybeli kőedénygyár versenye miatt szenvednek, mert müvük nem jövedelmez többé „opificia sua velut amplius Foenus non rependentia, aut plane missa facere debeat, aut cum manifesta facultatum suarum ruina, vei propter conservationem politicae Existentiae suae tractare cogantur". A kőszegi Gyapjú- és Posztógyár, az újvidéki Demetrovics és Morti-féle Posztógyár megindulása, kisebbfajta gépek bevezetése egyes céhes üzemekbe is, 21 U. olt. Lad. XX. No. 20. Fase. I. 17. 22 U. ott. Lad. XX. No. 20. Fase. I. 48. 23 О. L. К. К. M. Egyveleges 1849—13. " О. L. К. К. M. Egvveleges 1849—13. 25 О. L. Htt. Dep. Comm. 18 kútfő, bármely évből 1800-tól kezdve.
