Századok – 1948
Klima; J. Arnošt: Počatky českého dělnického hnuti; Rok 1848 v. Čechách (Ism.: Kovács Endre) 382
TÁRSULATI RÉSZ 401 Pach Zsigmond Pál hozzászólásának befejező részében kiemelte, hogy Lenin a tőkekivitel feltételeinek vizsgálatában megállapította: „A tökekivitel lehetőségét az teremtette meg, hogy egész csomó elmaradott ország már belevonódott a világkapitalizmus forgalmába"... „ezekben az elmaradott országokban ta profit rendszerint igen magas, mert kevés a tőke, a föld ára arányi Ing nem nagy, a munkabér alacsony, a nyersanyagok olcsók." Leninnek ezek a megállapításai tökéletesen illenek a Balkán-országokra és megadják a kulcsát a magyar tőkekivitelnek. Másrészt Leninnek a tőkekivitel szükségességére vonatkozó tétele, amely az előadás kiindulópontját alkotta, azt jelenti, hogy a tőkekivitelhez a kapitalizmusnak egyes vezető országokban való tű/érettsége és nem általában a tökét kivivő országokban való túlérettsége szükséges. A lőkekivitel jelenségeit nem elszigetelten, hanem a monopolkapitalizmus világméretű rendszerében kell vizsgálni. „Azelőtt a proletár forradalom előfeltételeinek elemzéséhez — írja Sztálin — rendesen együk vagy másik ország gazdasági helyzetének szempontjából fogtak hozzá. Most már a szemléletnek ez a módja elégtelen. Most valamennyi ország vagy legalábbis az országok többsége, a világgazdaság helyzetének szempont jpból kell a dolgot nézni, mert az egyes országok, az egyes nemzetgazdaságok már nem önmagukban lezárt egységek, hanem a világgazdaságnak elnevezett egységes láncszemeivé lettek, mert a régi „kulturált" kapitalizmus imperializmusba nőtt át." Ebből a szempontból kell elemezni a tőkekivitel előfeltételeit is. Ez azt jelenti, hogy azok az országok, amelyekben a kapitalizmus túlérettsége még nem következett be, szintén bekapcsolódhatnak a tőkekivitelbe, a vezető országok tőkekivitelében részesedve. A magyar tőkekivitel tehát nem volt valami speciális tőkekivitel. A magyar tőke nem Magyarország gyarmati helyzete miatt volt „kényszerítve" tőkekivitelre, hanem azért fordult a tökeexport felé, — amiért az angol, a francia vagy a német tőke — hogy maga váljék gyarmatosítóvá. Ami valóban Magyarország gyarmati helyzetéből, illetve ebből következő elmaradottságából folyt, az, hogy a magyar töke nem játszott önálló szerepet a tőkeexport terén: a magyar imperializmus csatlós-imperializmus volt, .— fejeződött be a hozzá-I szólás. * Nem véletlen tehát, hogy Magyarországot mind az első, mind a második világháborúba elsősorban a magyar monopoltőke vitte bele, amely az imperialista világháborúkban is az osztrák, illetve a német imperializmus csatlósaként szerepelt. A Szovjetúnió szétverte a fasiszta Németországot, Magyarországot is kiszakította a nemzetközi imperializmus láncaiból, и monopolkapitalizmus rendszeréből. A népi demokrácia felszámolta a monopollökét és ezzel végérvényesen szakított azzal a politikával, amely a magyar népet a múltban oly sokszor végzetes katasztrófába sodorta. Lukács Lajos 21)
