Századok – 1948
1848 centenáriuma a francia történeti irodalomban (Ism.: Lederer Emma) 353
356 ismertetések valóságban az angol társadalom par excellence olyan társadalom, ahol egyesek végletes gazdagságát és mások; végletes szegénységét kiegyenlíti a középosztály jelenléte. Ëz a középosztály önmagában igen megoszlott, hallatlanul erős és magabiztos; így nincs okunk, mint művünk első kötetében tettük, másutt keresni mint a gazdasági helyzetben, az angol társadalom kiegyensúlyozottságának és stabilitásának okait." (Kiemelés tőlem.)7 A Vaucher—Halévy-eJőadás után úgy látszik, nem volt vita, legalábbis az Actes nem számol be ilyenről, feltételezhetjük tehát, hogy ez az álláspont teljes mértékben megnyerte a. francia hivatalos történetírás tetszését. A másik előadás talán még érdekesebb és még jellemzőbb. Ezt P. Renouvin, az Akadémia tagja, ugyancsak a Sorbonne professzora tartotta. Címe: „L'idée d'États Unis d'Europe pendant la crise de 1848".8 Az Európai Egyesült Államok gondolatát a kispolgári demokraták kezdték hirdetni, még 1848 előtt. Elsőízben az ,,Ifjú Itália" szervezetében 1844-ben, Mazzini, A forradalom ideje alatt ez a gondolat nem vetődött fel, csupán az ellenforradalom kezdetén tűnik fel ismét ennek a kérdésnek a tárgyalása 1849 augusztusában hívják össze az ú. n. párizsi kongresszust, s igen jellemző, hogy ennek engedélyezése az Odilon Barot-kormány belügyminiszterének, Dufaurenak műve volt. Bár magának a kongresszusnak vezetője Victor Hugo volt, annak többi résztvevői már korántsem ilyen haladóaк : Emile de Girardin, Cobden, abbé Deguerry s. í. t. Ennek azi egész kezdeményezésnek valami „keresztény szeretet" jellege van és mögötte az ellenforradalmi burzsoázia áll. P. Renouvin, rámutat arra, hogy az egész mozgalom, az Európai Egyesült Államok problémája, 1848-ban nem volt megalapozott, nem volt „aktuális", de természetesen nem mutat rá a probléma felvetésének ellenforradalmi jellegére, hogy az egész nem eziolgált másra, mint az osztályellentéteknek a ókeresztény szeretet" jegyében való „feloldására". Érdekes, hogy Renouvin, minden kommentár nélkül közli a limesnek a párizsi kongresszusról hozott tudósítását, helyesebben ebből egy mondatot, amely szerint: ,.A veszély manapság nem a nemzetek közti háború, hanem az egyes államon belüli osztályharc. (!)"' Jellemző, hogy az angol polgári lap milyen jól felismerte a helyzetet-Renouvin előadásának végén megjegyzi:1 0 „íme ezért szükséges ma, amikor újra megjelenik a* politikai aktualitásban az Európai 7 „Si loin d'être divisée et de plus en plus divisée en deux classes, l'une composée d'individus très riches, l'autre composée de misérables, elle (la société britannique) était par excellence une société où l'extrême richesse des uns, l'extrême pauvreté des autres étaient compensées par la présence d'une classe moyenne, elle-même extrêmement différenciée, extrêmement forte et consciente de sa force, il n'y a plus lieu de chercher comme nous le faisions dans le premier volume de notre histoire, ailleurs que dans l'économie les causes de la stabilité et de l'équilibre de la société anglaise. (Actes 95. 1.) 8 Actes 31. 1. ' 9 ,,Le danger du jour, ce n'est pas la guerre entre nations, mais la lutte des classes au sein d'un Etat." Times du 24. aut 1849. (Times 1849. augusztus 24. száma.) Actes 44. 1 ia „Voilà pourquoi il est légitime, au moment ou reparait dans l'actualité politique, la notion d'Etats Unis d'Europe, de rappeler, si inconsistante qu'elle ait été l'oeuvre des .idéologues' de 1848." (Actes 45. 1.)
