Századok – 1948
1848 centenáriuma a francia történeti irodalomban (Ism.: Lederer Emma) 353
ismertetések 355 egyik legismertebb képviselője, Pouthas, foglaltak állást. Pouthas5 szembeszegzi Morazéval, hogy mit klezd a XIX. században ezzel a módszerrel?... „Ön teljesen mellőzi a véletlent és a politikumot. (Kiemelés tőlem-) Ön szociológiát csinál majd, amelyben a magyarázatok szélső kilengése lehetséges, önkényességre is kényszerülhet, különösen akkor, ha nem áll kellő statisztikai adat a rendelkezésére; Az Ön 2. számú történetírása, véleményem szerint, még sokkal kevésbbé fog dokumentációs anyagra támaszkodni, mint az 1. számú történetírás, amelynek anyagát Ön olyan kevéssé kielégítőnek tartja;" Pouthas ellenvetése rendkívül jellemző. Morazé ugyanis kifogásolta előadásában a levéltári anyag hiányait, a levéltárosi szolgálat gyengéit. Ezt a kérdést játszotta ki ellene L. Bloch is és ebbe kapaszkodik bele Pouthas is; mind a ketten az, ellen tiltakoznak, hogy M. feldolgoz zásai nem lesznek eléggé „megalapozottak". A másik ellenvetés, hogy nem szám kellő szerepet ,,a véletlennek és a politikai történetnek". A francia hivatalos történetírás azonban tudatosan nem mutat rá a Morazié-féle megoldás igazi gyengéjére, arra, hogy ez az, egész rendszer fából vaskarika, törvényszerűségeket, akar kimutatni statisztikával és pszichológiával, minden valódi tudományos megalapozottság nélkül. Ennek a tévedésnek a kimutatása azonban természetesen nem lehet a célja a hivatalos történetírásnak. Hogy ez a hivatalos történetírás milyen álláspontot foglal el és milyen politikai következtetéseket von le a történetből, arra igen jellemző két előadás, amelyeket ugyancsak a, kongresszuson tartottak meg és melyeket a kongresszusi kötet szintén közöl. Azi egyik előadást P. Vaucher, a Sorbonne professzora tartotta „1948 en Anglettere" címmel.6 Maga aiz előadás úgyszólván teljes egészében Élie Halévy posthumus kötetére, Angliai XIX. századi történetére támaszkodik. Vaucher mindenben Halévy véleményét teszi a, magáévá és azt igyekszik bizonyítani, miben és mennyire tévedett Engels, amikor a , Lage der Arbeiter in England"-ban, 1844-ben „megjósolta", mint Vaucher—Halévy állítják — az angol forradalom szükségszerűségét. A magyarázatot pedig abban látják, hogy Angliában az osztálykérdés soha nem éleződött ki. Az osztálykérdés naiv megoldása, az osztályellentétek kiegyenlítésének teóriája, az osztályok közti ,,kibékülés" a Vaucher-féle előadás alapgondolata. Erre legjellemzőbb az az idézet, amelyet Vaucher Halévyből vesz és amelyet teljesen magáévá tesz: „Távol attól, hogy az angol társadalom mindikább két osztályra tagozódott volna, amelyek egyike nagyon gazdag egyénekből, a másik pedig nyomorultakból állana, 5 Pouthas egyik főműve éppen ezzel a korszakkal foglalkozik: „Démocratie et Capitalisme (1848—1860). Charles Pouthas (Peuples et Civilisalions) Histoire Générale Louis Halphen et Philippe Sagnac Paris 1941. „Que devient l'Histoire d'une période comme celle du XIX. siècle avec la méthode nouvelle? A quoi allez-vous la réduire? Vous en supprimez l'élément accidentel et politique. Vous allez en faire une sociologie qui vous donnera une grande courbs d'explications, que, peut-être, d'aileurs, vous serez obligé de faire arbitrairement puisqu'il vous manquera des éléments de statistique qui n'étaient tenus à l'époque. Votre Histoire No. 2. me paraîtra alors manquer beaucoup plus encore de documents quq l'Histoire no. 1. dont vous dites que les assises sont si insuffisantes." (Actes 71. 1.) 6 Actes 91. 1 23*
