Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
34 Г. ZSIGMOND PÁJj Nézzük meg kissé közelebbről is ezt a példát, mert ezzel nemcsak a csalárd birtokszerzések módszereire világíthatunk rá, hanem levonhatjuk azokat a tanulságokat is, amelyek e birtokszerzésekkel kapcsolatban adódnak az eredeti felhalmozás magyarországi menetére nézve. F.z az osztrák hadi élelmezési biztos „1749-ben hűséges szolgálataira való hivatkozással kérte, hogy jutalom fejében adják neki ...Gvuia, Békéscsaba, Doboz, Gerla, Békés, Ladány, Gyarmat, Vésztő és Öcsöd helységeket. Az udvari kamara 24.000 forintban állapította meg a jutalom nagyságát... A magyar kamara... úgy vélte, hogy az említett békésmegyei községek 24.000 forintnál ugyan többet érnek, de Harruckernnek adhatók, lia a... többletet készpénzben lefizeti. Ezt az indítványt az udvari kancellária magáévá tette és a király 1719 október 7-én meghagyta, hogy írják össze és becsüljék meg a fentemlített helységeket. Ezzel 1719 dec. l-re készült el az aradi tiszttartó. Az említett 9 közférjen kívül azonban benne volt a becsülevélben Szeghalom és Gyoma is. A jelentés szerint... tiszta értékül marad 20.350 forint. Az udvari kamara megdöbbent azon, hogy 11 község, a hozzájuk csatolt pusztákkal együtt csak ily keveset érne és kérdőre vonta a szegedi kincstári jószágigazgatót, Thán János Ádámot. Thán 1720 október 3-án kelt jelentésében bizonyította, hogy a becslés igazságos, mert az említett helységek lakosai rendkívül szegények... E jelentésbe az udvari kamara belenyugodott s Thán október 25-én a személyesen megjelent Harruckernnek átadta a gyulai uradalmat, Gyula és Szentes kivételével. Gyulát ugyanis újra kellett becsülni, Szentest pedig csak utólag kérte Наггискегп. Az új becslést elkészítvén, Thán kijelentette, hogyha Gyulát és Szentest is átadják, az egész uradalom 7948 forinttal ér többet a megállapított jutalomnál. Jelentette azt is, hogy közben Békés megyében új falu alakult. Kőröslarcsa, és ha ezt is hozzáadják, az uradalom 13 községből fog állani. Mivel még néhány puszta kimaradt, ezek megbecsülésére 1721 május 26-án ismét Thánt küldték ki, aki augusztus 12-én közölte a kamarával, hogy Szénást, Királyságot, Kondorost 1230 forintra becsülte, de vannak Békés megyében még más puszták is, úgy mint Halásztelek, Murony, Orosháza, Sima, Simasziget, Sopron és Szarvas, melyek mindössze 300 forintot érnek. Ezeket is oda lehetne adni Harruckernnek... Harruckern a gyulai uradalmat kiegészítette még Székudvarral s az ehhez tartozó Elek, Szentmárton, Pél, stb. pusztákkal Ekként az uradalom 13.000 forinttal ért többet a 24.000 forint jutalomnál. Ezt a különbözetet 1722-ben a kincstárnak kiiizette. 1722 márc. 28-án honfiúsítást nyert és 1723 május 23-án a király magyar nemesi jogon is nekiadta a gyulai uradalmat, melynek birtokába aug. 10-én a magyar törvények szerint is beiktatták. 1729-ben Harruckern megkapta a magyar bárói méltó, ságit. Néhány év múlva egyesek olyan pusztákat kértek el a királytól, melyeket eddig a Harruckern jobbágyai használtak, de nem voltak felsorolva az 1723-iki adománylevélben. 1732. március 22-én Harruckern ezeket a pusztákat szintén adományba kérte a királytól. A magyar kamara a kérdéses pusztákat 36.000 forintra becsülte, III. Károly azonban ingyen adta azokat neki. Most következett az új adománylevél kiállítása, majd 1736-ban a második ünnepélyes beiktatás."17 A Harruckern birtokszerzéséről elmondott tényekhez — ami a csalárd manipulációkat illeti — nem kell kommentár. De nézzük csak tovább e birtokok sorsát. Mi történik az új birtokos hatalmas földjén? 77 Scherer Ferenc: Gyula város törtenete. Bpest, 1938. I. 277—278. — (Kiemelések itt is, másutt is — a Marx-idézetek kivételével — tőlem. P. Zs. P.) — V. ö. Éble Gábor: A Harruckern- és a Károlvi-család. Bp.. 1895. 1—82.; Karácsonyi János: Békés vármegye története. Gyula, 1896. I. 417—433.
