Századok – 1948

Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19

AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 35 Harruckern nagyarányú telepítésekhez lát. A néptelen terüle­tekre újabb és újabb jobbágytömegeket telepít és persze kedvez­ményekkel kecsegteti őket. Ez az ismeretes tény azonban a dolog­nak megint csak egyik oldala. Az ellentétes oldatra viszont abból következtethetünk, hogy nem sokkal több mint egy évtizeddel Harruckern megjelenése után parasztfelkelés tör ki Békés megyé­ben: a Péró-lázadás egyik ága. „Az a viszály, mely a szentandrásiak és földesuruk haszonbérlője: Tolnai István ... közt kitört, e község lakosait arra késztette, hogy Rákóczi és Rercsényi nevének vará­zsával lázadást idézzenek elő. Tervük keresztülvitelére kedvező volt az alkalom, mert a rendes katonaság távol volt, a marosi határ­őrvidék egyik kapitánya pedig, Péró, megígérte nekik, hogy őket rác katonáival megsegíti. A lázadás értelmi szerzője a szentandrási bíró, Vértesi Mihály volt. 1735 április 27-én fegyvert fogtak és másnap Kondoroson át Tarcsa felé vonultak..." stb.7 8 Jellemző, hogy a helyi parasztmozgalom híre szinte az egész országban nagy riadalmat okoz a földesurak körében. Heves megye pl. azonnal nemesi felkelést hirdet s báró Orczy István, mint a fel­kelő katonaság kapitánya, nyomban körlevélben hívja fel a megye­beli községeket arra, hogy álljanak fegyverbe, „minthogy Tiszántúl, a Körös és Maros mellékén a mult héten feles tolvajok magokat összeverték és a helységek közül is némelyeket felvertek és jószá­gokban s magokban nem kevés kárt tettek, azon tolvajok pedig naponként felesen szaporodni mondatnak.. ,"79 — S nemsokára már büszkén hirdetik a földesurak, hogy „a békési mozgalom ... még csírájában fojtatott el, főleg azon gyors intézkedések által, melyeket Heves és K. Szolnok rendei a nemesi felkeléssel fogana­tosítottak".80 Természetesen felvetődik a kérdés, mi váltotta ki a paraszt­felkelést? A Péró-lázadás eddig legalaposabb vizsgálója egész hatá­rozottan mutat rá a döntő okra. „Békésben — állapítja meg — Gyula, Békés, Csaba, Öcsöd, Szeghalom, Körösladány, Vésztő, Gyoma, Doboz, stb., szóval éppen azok a falvak, melyek a zendii­léshez legerősebben csatlakoztak, 1723 óta báró Harruckern János Györgyé volt, ki mint német-római birod. lovag, es. kir. udvari tanácsos és élelmezési főbiztos szakadt be ide, hogy adományul kapja majdnem az egész Békés vármegyét... Harruckern egyben főispánja volt annak a megyének, mely jóformán az ő birtokaiból állt ki."81 78 Scherer: i. m. I. 286.; v. ö. Zsilinszky Mihály: A Péró-féle néplázadás Békés megyében. A békésvármegyei régészeti és müvelődéstörténetmi társulat évkönyvei. IL Gyula, Ш6. 72—98. 75 Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. Eger, 1893. IV. 211, 80 U. o. 212. 81 Márki Sándor: Péró lázadása. Bp., 1893. Értekezések a tört. tudomá­nyok köréből. XV. kötet. 11. szám. 89—90. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom