Századok – 1948

Andics Erzsébet: Hám János hercegprímás hazaárulóvá nyilvánításának előzményei 313

KÖZLEMÉNYEK HÁM JÁNOS HERCEGPRÍMÁS HONÁRULÓVÁ NYILVÁNÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. A magyar katolikus egyház fejének, Hám János esztergomi érseknek és hercegprímásnak 1849-ben a nemzeti kormány részéről történt honárulóvá nyilvánításáról — a magyar szabadságharcnak az akkori osztály- és pártviszonyokra éles világot vető eme fontos mozzanatáról — még inkább ennek konkrét körülményeiről mindeddig nem sok anyag került nyilvánosságra. Mindenekelőtt annak következtében, hogy hivatalos történetírásunk igyekezett gondosan elkerülni ezt a ..kényes" kérdést. Maga Hám János egyébként elég bőbeszédű emlékirataiban ugyancsak meglepően szűkszavúan emlékezik meg arról, hogy mi késztette közvetlenül a szabadságharc kormányát a honárulóvá nyilvánítás súlyos, mondhatni végső- eszközének igénybevételére legmagasabb egyházi méltóságot betöltő személyével szemben. Hám alapvető beállítottságának megfelelően igyekszik a dolgot általában „Kossuthék" szerinte nyilvánvaló „egyház-ellenségére" visszavezetni. Közvetlen kiváltó okul pedig azt a körülményt tünteti fel, hogy a magyar püspöki karnak 1849 január 20-án kelt ominozus pásztorlevelén, amely a. katolikus papságot és a hívőket Windischgrätz támogatására szólította fel, aláíróként — szerencsétlenségre — az ő neve szerepelt, у ... Az aláírás miatt nagy baj ért — olvassuk emlékirataiban. — Ugyanis... néhány példány az én aláírásommal ellátva a magyarok (!) kezébe került és azért hazaárulónak nyilvánítottak ..} Már egy előző munkánkban2

rámutattunk a szabadságharckorabeli főpapi reakció nagyarányú megnyilvánulásaira, tervszerű, szívós jellegére, és ennek keretei között Hám János, akkori magyar hercegprímás ezerepére. Ей a szerep jóval nagyobb volt, mint amilyenről Hám János emlékirataiban szükségesnek tart megemlékezni. Űjabb kutatások, nevezetesen a Magyar Országos Levéltárban lévő 1849-es Honvédelmi Bizottmányi, ,,álladalmi ügyészségi", valamint Windischgrätz) levéltárából és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium archívumából származó iratok között számos olyan okmányt fedtek fel, amelyek ezt a megállapítást újabb konkrét adatokkal támasztják alá. Az Országos Levéltárban őrzött 1849-es államügyészségi (igazságügyminisztériumi) iratok között szerepel Hám Jánosnak 1849 1 Scheffler János: Hám János szatmári püspök és kinevezett prímás emlékiratai 1848—49-ből. Bp. 1928. 64. о. 2 Apdics przsébet: Az egyházi reakció 1848—49-ben. Bp. 1949,