Századok – 1948
Vörös Károly: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban 266
a mag hab-román szövetség kérdése 1848-ban 277 konzulokat kíván küldeni a dunai fejedelemségekbe.6 7 Egyébként éppen Szemere az, aki ez ügyek intézésében a főszerepet játsza. A megszervezésben rajta kívül Kossuth pénzügyminiszternek és Trefort földművelési, iparügyi és kereskedelmi miniszternek voltak tennivalói. Trefort a személyzet összeállítása körül tetti kezdő lépéseket.6 8 Mikor Kossuth a költségvetés elkészítésére készülve javaslatot kért Estérházytól, ez — nyilván az osztrák minisztériumtól nyert felvilágosítás alapján — azt válaszolta, hogy „a külföldön felállítandó ügynökségek költségei, minthogy azok száma és fizetése az összes minisztériumtól függ, a [külügyminisztériumi] költségvetésbe be nem foglaltathattak."6 9 Más szóval kifejezve, ez a feladat nem tartozik a magyar minisztériumra. A tervbe vett magyar konzulnak a gazdasági érdekek megszokott képviseletén túl — a kormány szövetségre irányuló szándékának megfelelően — politikai missziója is lett volna. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a reális szükségletek sugallatára hallgatva, a szövetség gondolatát a kormány még Laurian és Bratianu pesti szereplése előtt fölvetette. A havaselvei kezdeményezés tehát előkészített talajra talált. A sajtó is foglalkozott a külön magyar külképviseletek felállításának kérdésével Délkelet-Európa államaiban. Így a Pester Zeitung és a Márczius Tizenötödike konstantinápolyi magyar követ és a fejedelemségekben magyar konzulok kinevezését sürgette.70 Az osztrák minisztérium nevezze ki a magyar kormány jelöltjét. A Pester Zeitung cikkírója a délkeleteurópai külképviseletektől a magyarországi polgárság gazdasági érdekeinek előmozdítását reméli.71 A konstantinápolyi magyarok is külön magyar követséget követeltek a török fővárosban.7 2 Batthyány miniszterelnök június 27-én felszólította Esterházyt, hogy a felállítandó konstantinápolyi, bukaresti, ia§i és belgrádi magyar konzulátusok részére az illető államok részéről a diplomáciai elismerést haladéktalanul eszközölje ki. Esterházy az osztrák külügyminiszterhez továbbította az ügyet (július 1.) és különösen a kereskedelmi, dunahajózási és az erdélyi alattvalók fejedelemségekbeli pásztorkodásának érdekeit emelte ki.7 3 67 Háborús Felelősség I. 1929. 268. 68 Erre vonatkozó kérdéseit (jún. 24.) Esterházy külügyminiszterhez és ennek válaszát (júl. 4.) Id. OL KüL ein. 361 és 422 -.1848; Földműv. Ipari és keresk. min. Keresk. o. 1848. 5. kútfő 3. tétel; Szemere jún. 19-én Chernel Ferenc hírlapírót ajánlotta Pulszky Ferenc külügyi államtitkárnak a bukaresti konzuli állásra. OL Bel. ein. 363 :1848. о» OL Kül. ein. 258 : 1848. 70 1848. júl. 8. sz.; aug. 23. sz. — Timoni bukaresti osztrák konzult bírálva, a Magyar Gazda júl. 9-én így írt: ,,De a magyarnak is már régen kellett volna lépést tenni, hogv a szomszédoknál érdekei saját emberei által képviseltessenek." 1848. II. 2.' sz. 71 A lap szerkesztője konstantinápolyi köveiül gr. Zichy Jenőt ajánlja 72 OL Kül. ein. 94 : 1848 és Márcz. Tiz. i. h. 75 Uo. 346 : 1848; OHB 352 : 1848.
