Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
232 arató endre a szlovák polgárság programmadásában a speciális nemzeti szemponton túl a másik két programmhoz képest nagy területet szentel a gazdasági és társadalmi reformkérdéseknek. Mindezek ellenére nem megy túl az Ellenzéki Nyilatkozat gazdasági, társadalmi célkitűzésein. Ennek magyarázata ismét abban van, hogy a szlovák polgárság nem eléggé fejlett. Ha a parasztkérdés területén — ahogy azt fentebb láttuk — 1848 tavaszán túlmegy e programmokon, ezt a magyar nemesség és a szlovák polgárság osztályellentéte magyarázza. Stúr országgyűlési szereplése sem tért el a fenti programmtól. A jobbágyság érdekében mondott beszéde nagy tetszést aratott a haladó szelleműek körében.6 3 Beszédében válaszol azoknak, akik szerint a nép szabad, mert megvan a költözködési szabadsága. Majd vázolja a nép borzasztó helyzetét. Műveltség terjesztése, az ipar fejlesztése ilyen körülmények között lehetetlen. „Könnyű annak hazaszeretetről beszélni — mondja --, kinek számára és gyönyörködtetésére az országban minden készen áll; ki terjedelmes birtokain legelteti szemét; kinek szolgálatára egész csomó szolga áll készen; ki semmit sem ad, csak gyii.jt — ki semmit sem szenved, csak élvez; ez valóban szeretheti hónát, mert honszeretetében szereti csak önmagát." Ezzel szemben az az ember, akinek nincs sajátja és csak másnak robotol „viseltetik-e szeretettel a hon iránt?"84 A megváltás módjáról keveset beszél, de megnyilatkozásának lényege nem is ez, mert mindezek ismertek, a szlovák lap cikkeiből. A jobbágyság felszabadítása érdekében előadott érvelése Stúrt az országgyűlés leghaladottabb elemei közé emeli. Egy másik felszólalásában a népiskolák tanítási nyelvével kapcsolatban az anyanyelv fontosságát hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a népművelés fontosságára, rámutat a szlovák nép kétségbeejtő helyzetére, melyen csak rontana, ha a népiskolákban a gyermekeket nem az anyanyelvükön tanítják. „Ezen nép az országban az eddig fennálló feudális viszonyok és terhek által leginkább sújtatott és süllyesztett alá, mert földje silány, az arisztokrácia pedig hazánk felső vidékeiben aránylag sokkal több, mint az Alföldön, s ennélfogva benyomása is a népre sokkal súlyosabb, mint ott. Elszegényült ez a nép, mint ír népe, sokat vesződik és sínylődik az éhséggel; sok helyen az arisztokrácia pálinkaházai által csaknem egészen tönkre jutott, arca elhalványodott, beburkolt — mint ama nép — silány öltözetébe, s ha még az iskolai tanítást sem kapná anyanyelvén, valóban egészen elmerülne 03 Stúr beszédeivel kapcsolatban a pozsonyi jurátusok azt mondották Stúrról „okos ember — csakhogy tót". Jankó Stúr: Rozpomienky SbMS. 42. о. V. ö. ezzel kapcsolatban alább Kossuth megnyilatkozását és a főurak felháborodását. FriC J. V. Pamëty, Praha. 1891. II. k. 377. o. 64 Magyarország 1847—48. közgyűlésének naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. 77—79. o. Stúr beszéde megjelent szlovákul is SNN. 1848. 252—55. sz.
