Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
a szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt 233 a butaságban és mind szellemi, mind anyagi elhanyagoltsága bekövetkeznék."6 5 A fenti megnyilatkozások és küzdelmek Stúrékat bizonyos fokig közelebb hozták a liberális nemességhez, de az együtthaladásnak súlyos akadályai voltak. A közeledésről J. V. Friő cseh radikális demokrata számol be emlékiratában. Amikor Stúrnak a jobbágyság érdekében mondott beszéde a főurak körében nagy felhördülést váltott ki, Kossuth azt mondotta neki, ne hagyja magát elrémíteni, „sőt segítsen céljainkat keresztülvinni, szétverni az önző főurak ellenállását és meggyőződhet róla, hogy nekünk is van forró szívünk, mely érzi népünk és az ön népének szenvedését, amin csak úgy könnyíthetünk, ha kéz a kézben haladunk." Fric beszámol ugyancsak arról is, hogy Stúr sok esetben figyelmeztetett „a magyar hazafiak fényes tulajdonságaira, nevezetesen Kossuth sokéves demokratikus agitációjára."66 Mindez azonban csak hangulati enyhülés volt, az együttműködés akadályai tovább fennálltak, erről fentebb részletesebben szólottunk. Végül ki kell térnünk — egész röviden — arra a küzdelemre, amelyet a szlovák polgárság folytatott az evangélikus egyház keretében. Ez a harc is a polgári nemzeti célokért folyik. Itt csak egy vizsgálatra utalok, amelyet Húrban ellen vezettek 1846—47-ben. A vizsgálat az únió (kálvinisták és luteránusok egyesülése) körüli sajtóharc miatt folyt, Húrban ellen „vádképpen felhozatott: hogy kikelvén a tervezett egyházi únió ellen theologikus irataiban a középkor szülte elfogultságért harcolt. . . hogy az ágostai vallású terület egyházi s világi tagjai közt választófalat felemelni a kölcsönös megértés gyönge kötelékeit felbontani szándékozik ..., hogy panslavistikus ábrándokkal foglalkozik ..., hogy országunk törvényeinek ellenszegül, a magyar diplomatikai nyelvet itt-amott gúnytágyává lealacsonyítani igyekszik."67 Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy bár a fejletlen szlovák osztályviszonyok korlátai között, de megteremtődtek a szlovák polgári átalakulás előfeltételei. Az átalakulásért folytatott küzdelem élén álló szlovák polgárosodó rétegek, különösen a szlovák értelmiség az ellentmondásos helyzetben, a kettős elnyomás következtében 1848-ban és 49-ben helytelen útra léptek. A Stúr—Hodza— Húrban által vezetett szlovák nemzeti mozgalom nem a főellenség, a gyarmatosító Habsburg-abszolutizmus ellen támadt, hanem a közvetlenebb elnyomó, a magyar birtokososztály ellen. Nyilvánvaló — és erre tanítanak bennünket a marxista klasz-65 Rapant i. m. I. 2. 37—38. o. 68 Friő i. m. II. k. 376—377 o. 67 A vizsgálat jegyzőkönyve Lichard hagyatékában III. fasc. A. S. N. M. Turc. Sv. Martin. — E harccal kapcsolatban v, ö. Stúr levelét Zoch-nak 1847. jún. 1. II. fasc. 6/1 H. A. Turé. Sv. Martin; HodZa levelét feleségének, Hodzahagyaték. Feleségéhez írt levelek 17. sz. U. K. Bratislava. Az únióval kapcsolatos sajtóharcban több önálló brosúra jelent meg mindkét részről.
