Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
a szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt 221 súlyozása azonban már jelezték az új polgári nemzetállam irányvonalát. Ilyenformán a lap nem volt elég konzervatív sem a szlovák nemesség, sem Kollárék számára, viszont a haladók sem tartották Stúrék politikáját eléggé szabadelvű és progresszív politikának. Egyszerre nem lehetett két úrnak szolgálni. Stúrék politikája fokozatosan kezd átmenni a polgári haladás irányába, ennek ellenére egy súlyos ellentmondást tartalmaz: a kormány felé fenntartják az őszinte kapcsolatot, sőt támaszkodnak is a kormányra a magyar középnemességgel folytatott harcukban, de ugyanakkor belpolitikájuk haladó: harcolnak a szlovák parasztság felszabadításáért és a polgári átalakulásért. A szlovák polgárság politikájának ezt az ellentmondását tömören és érthetően fejezi ki Stúr egy Hrobonnak írt levelében. Vannak, akik akarják, hogy „a liberálisokkal tartsunk a nélkül, hogy tudnák, hogy erre a pártra csak a felfuvalkodott arisztokratizmus és a makacs magyarizmus jellemző. Különben lapunk tanítása és álláspontja miatt, mint hallom a liberalista urak fenyegetőznek, mert jól tudják, hogy mi a népért, a szlovák népért dolgozunk." „Mit akarnak tehát azok — kérdezi tovább Stúr —, akik bennünket a liberalistákkal egy táborba akarnak vinni? Vájjon azok nem tudják, hogy a kormánytól kaptuk a lapengedélyt, hogy nekünk a kormány kedvez, a Tatrin egyesületet megerősíti és katedrát engedélyez Pesten? Tán ellene írjunk? Ha szembeszállunk a kormánnyal, mindent elveszíthetünk és talán ezek a liberálisok majd kiharcolják? De nem foglalkozom olyan emberek felfogásával, akik helyzetünket egyáltalán nem ismerik."3 4 A szlovák polgárság politikájának ezt az ellentmondását a fejletlen gazdasági és társadalmi viszonyokkal magyarázhatjuk. Magyarországon a polgári haladást a magyar középnemesség képviseli, melyet osztályhelyzete gátol a polgári követelések következetes keresztülvitelében. A parasztság teljes felszabadításáig a magyar középnemesség nem juthat el. A szlovák polgárságnak viszont érdeke a szlovák parasztság felszabadítása. Miután azonban a szlovák polgárság fejletlen, csak polgárosodó rétegekből áll, az osztrák gyarmatosítóval szembeni ellentéte elhomályosul és egyedül döntő ellentétté lesz a szlovák polgárság és a magyar középnemesség ellentéte. Ezen közvetlen és aktuális ellentét annyira elhomályosítja az osztrákok gyarmatosító és feudális célkitűzéseit, hogy a magyar középnemességgel folytatott harcában a szlovák polgárság a rá nagyobb veszélyt jelentő osztrákokra támaszkodott. Ez természetesen a magyar szabadságharc leverése után meghozta a maga gyümölcsét: Stúrék mellőzését.3 5 A fenti magyarázat semmiképen sem keres mentséget, hogy utólag enyhítse a szlovák polgárság helytelen politikáját. A reakciós osztrák udvarra való támaszkodást súlyosan el kell ítélnünk, annál is inkább, mert a szlovákság haladó vezetői, Stúr 31 Stúr Hrobonhoz. 1846. febr. 8 SbMS. V. 143. 35 Stúrt. Hurbant és Hodiát rendőri felügyelet alá helyezték. Steier i. ш. I. k., 629. o.
