Századok – 1948

Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208

A SZLOVÁK NEMZETI MOZGALOM A FORRADALOM ELŐTT (1845—48.) A forradalmat megelőző három esztendő szlovák története ese­ményekben gazdag. A szlovák polgári átalakulásért folytatott küz­delem fontos időszaka ez. Nem célunk azonban ezeknek az esemé­nyeknek aprólékos bemutatása. Feladatunk csupán a szlovák polgári fejlődés rövid áttekintése és beállítása Kelet-Európa nemzeti moz­galmaiba. Ezek a mozgalmak a feudalizmus válságával indulnak meg, a kapitalista fejlődés hozza magával a nemzetek kialakulását. A nyugati országokban a burzsoázia érdekei következményeképen létrejönnek a nemzeti államok. A polgárság érdeke, hogy a külön­böző tartományokat egységes országgá szervezze, hogy a különböző vámterületekből egységes országot teremtsen.1 Érdeke, hogy orszá­gából, a polgári nemzetállamból kiszorítsa a más nemzetiségű pol­gárságot, érdeke, hogy az országban uralkodóvá váljon. „A fiatai burzsoázia számára az alapvető kérdés a piac. Célja: elhelyezni áruit és győztesen kikerülni a más nemzetiségű burzsoáziával való versenyből. Innen ered az a kívánsága, hogy biztosítsa a maga szá­mára ,saját', ,hazai' piacát. A piac az az első iskola, ahol a burzsoá­zia nacionalizmust tanul."2 Ez a gazdasági fejlődés teremti meg az alapjáli a nemzeti kultúrának, a nemzeti nyelvnek, nemzeti iroda­lomnak, művészeteknek, tudományoknak. Nyugaton a polgárság forradalmának eredményeképen, megbukik a feudalizmus, létre­jönnek a nemzeti államok, hatalmas fejlődésnek indul a nemzeti kultúra. Kelet-Európában a fejlődés később következik be és más képet mutat. Itt ugyanis még a feudalizmus korszakában központo­sított államok alakulnak ki, hogy eredményesebben védekezhesse­nek Kelet-Európa népei, a folytonosan fenyegető török és tatár népekkel szemben. Ezekben a központosított államokban egy nemzet uralma alatt több nemzetiség élt. Ezeknek a nemzetek­nek egy államban való megszervezése csak a feudalizmus korsza­kában volt lehetséges. E nemzeteknek ekkor természetesen nem volt polgárságuk, mely megindíthatta volna a nemzett fejlődést, nemzetállam megalakítását. A kapitalista fejlődés azonban meg­indul ezeknél a népeknél is, öntudatra ébrednek ezek a népek is, 1 Marx—Engels: Kommunista kiáltvány. 14. o. Népszava-kiadás (év nélkül). 2 Sztálin: A marxizmus és a nemzeti kérdés. (1918) Idegennyelvű iro­dalmi kiadó, Moszkva. 1945. 13. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom