Századok – 1948

Volgin V.: A „Kommunista Kiáltvány” százéves évfordulójára 191

a „kommunista kiáltvány" százéves évfordulójára 203 nyok ellen. E lázadás világos jelei azok a kereskedelmi válságok, amelyek időnként megrázzák a burzsoá társadalmat, visszavetik fejlődésében, s nemcsak a létrehozott termékek, hanem a termelőerők pusztulásához is vezetnek. A polgári viszonyokhoz mérten a termelőerők túlságosan megnövekedtek, a polgári viszonyok tehát éppen úgy gátolják fejlődésüket, mint régen a feudális viszonyok tették. A termelőerők és a polgári tulajdonviszonyok között fennálló ellentmondás az utóbbiakat létükben fenyegeti. „A fegyverek, amelyekkel a burzsoázia a feudalzimust leterítette, most maga a burzsoázia ellen fordulnak." „De a burzsoázia nemcsak a fegyvereket kovácsolta, melyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik a fegyvereket forgatni fogják — a modern munkásokat, a „proletárokat." A polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket, a kizsákmányolásnak és az osztályharcnak csupán új formáit hozta létre. A proletariátus minden néposztályból rekrutálódik és a termelő erők növekedésével párhuzamosan nő. „Harca (a proletariátusé. — V. V.) a burzsoázia ellen létével kezdődik." A nagyipar fejlődésével a munkások nagy tömegei egy helyen tömörülnek és tudatára ébrednek saját erejüknek. A munkások gazdasági érdekeik jelszavával egyesülnek a harcra, s ezek az egyesülések mind szélesebb alapokon nyugszanak. Végül is a helyi mozgalmak nemzeti és osztálymozgalmakká válnak. De minden osztályharc egyben politikai harc is. így szerveződik a proletariátus osztállyá és egyben politikai párttá. Mindazon osztályok közül, amelyek a polgársággal harcban állanak, csak a proletariátus következetesen forradalmi osztály. Alapjában különbözik minden más uralomért küzdő osztálytól. A többi osztályok, mihelyt uralomra jutottak, igyekeztek megszilárdítani az életben megszerzett pozíciójukat. A proletároknak nincs semmijük, amit megőrizniök, biztosítaniok kellene; meg kell semmisíteniük mindent, ami korábban a magántulajdon megőrzésének szolgálatában állott. A proletariátus mozgalma az óriási többség mozgalma az óriási többség érdekében. Ez föltétlenül nyílt forradalomban teljesedik ki, amelyben a proletariátus a burzsoázia erőszakos megdöntésével megteremti a maga uralmát. A polgárság a nagyipar létrehozásával elősegíti a munkásság forradalmi egyesülését. Ilymódon létrehozza saját sírásóit. Pusztulása és a proletariátus győzelme egyaránt elkerülhetetlen. A munkásosztály e hatalmas harcában a kommunisták semmilyen különleges, szektáriánus elveket nem hangoztatnak, mondják a „Kiáltvány" szerzői. Elméleti tételeik szemeink előtt valóságban lejátszódó osztályharc kifejezői, nem pedig kigondolt valamik. A kommunisták abban különböznek a proletárok többi részétől, hogy világosan látják a proletár mozgalom körülményeit, menetét és föltétlenül elkövetkező végeredményét. A mozgalom egészének