Századok – 1948

Volgin V.: A „Kommunista Kiáltvány” százéves évfordulójára 191

198 v. voiigin tanítványai a társadalmi átalakulás útjait elképzelik, szintén nem több naiv ábrándozásnál. Az átalakuláshoz a mozgatóerőt a vallásos elragadtatástól, az elrendeltetésük tudatára ébredt emberek egységes, békés fellépésétől várják. A Saint-Simon által hirdetett új kereszténységnek tanításuk szerint békés úton kell átmennie az életbe. Fourier sok újat vitt bele a történelmi folyamat és a kapitalizmus társadalmi viszonyainak értelmezésébe. Engels kiemeli, hogy tanának az emberiség történelmi sorsát érintő része dialektikus jellegű és a történelmi fejlődés egyes fokozatait bemutató sémájának nagy tudományos jelentősége van. E fokozatok szerinte a vadság, barbárság, patriarchatus és civilizáció. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Fourier az emberi haladás legfőbb mozgatójának azt látja, hogy a környező természetben található készletek nem felelnek meg az ember szükségleteinek, a történelmi korszakokat pedig termelési ismérvek alapján választja el egymástól. A kapitalista társadalom ellentmondásainak egészen finom, az utópista irodalomban egyedülálló kritikai analízisét adja. Látja, hogy a termelés a központosítás felé halad és észreveszi azt is, hogy a kistulajdonosok menthetetlenül proletarizálódnak. Felfogása szerint a kapitalizmus viszonyai közepette a haladás csupán illúzió s a társadalmi gazdagság növekedésével a dolgozók helyzete mind rosszabbá válik. Fourier, aki helyesen mérte fel a társadalmi ellentmondások közti feszültséget, előre látta, hogy forradalmi megrázkódtatással lehet számolni. E jövendő forradalomban azonban nem látott olyan erőt, amely a társadalmi krízist megoldhatja. Saját rendszere tehát szerinte a forradalmi katasztrófa elhárítására, az ellentmondások kiegyenlítésére szolgáló eszköz. Fourier hitte, hogy a szabad emberi értelem beavatkozhat az események történelmi menetébe és rájuk hatással lehet. Másrészt viszont hitte azt is, hogy van valami isteni eredetű társadalmi rend, ami megfelel az emberi természetnek, az emberi szenvedélyeknek. Az a társadalmi kódex, amit Fourier, mint saját felfedezést nyújt át az emberiségnek, olyan kódex, amit Isten adott az ember kezébe, mert alapját az emberi természet helyes felfogása képezi. Valójában újból csak a természetjog új, sajátságos variánsával van dolgunk, aminek hitelét e mellett még vallási szankció is növeli. Míg a társadalmi kódexet fel nem fedezik, lehetetlen a fennálló káoszból kiutat találni. Miután pedig Fourier ezt felfedezte, az emberi szenvedélyeknek megfelelő rendszernek sürgősen és harc nélkül meg kell valósulnia. E rendszer minden osztály érdekének megfelel, a kapitalistákénak éppen úgy, mint a munkásokénak. Ismeretes, hogy Fourier napról-napra, bizonyos megjelölt órákban várta a kapitalisták érkezését, akiknek pénzt kellett volna hozniuk egy kísérleti társaság felállításához. Owen Sain-Simonnal és Fourier-val ellentétben tekintélyes nagyiparos, egy nagy ipari vállalat vezetője volt. Később több éven