Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
a honvédelmi bizottmány 155 a nádor még lemondása előtt megbízott az ideiglenes miniszterelnökséggel.1 3 Batthyány szeptember 27-én, amint Lamberg megbízatásáról értesült, azonnal kiment a táborba, azt hitte ugyanis, hogy ott fog vele találkozni. Lamberg azonban nem a táborba n\ent, hanem Budára, így elkerülték egymást'. Közben Kossuth, aki szeptember 24-én toborzó körútra ment az alföldi városokba, visszaérkezett Pestre. Kívánságára a ház elnöke szeptember 27-én éjjeli ülésre hívta össze a képviselőket. Az éjjeli ülésen Kossuth javaslatot terjesztett elő, amelyben azt indítványozta, hogy Lamberg megbízatását ne ismerjék el alkotmányszerűnek, minthogy kinevezőlevelén nincsen miniszteri ellenjegyzés. A ház a javaslatot elfogadta. Kossuth ezután aztl javasolta, hogy a határozat végrehajtásával, azaz kinyomatásával ési szétküldésével, minthogy a miniszterelnök nincsen jelen, a honvédelmi bizottmányt bízzák meg. A ház ehhez is hozzájárult.1 4 Ezzel a megbízatással a honvédelmi bizottmány — egyelőre még a felsőházi tagok nélkül — tájékozódó és tájékoztató szervből végreha jtó hatalmat gyakorló orgánummá alakult át. Hatáskörét — ugyancsak ideiglenesen, a miniszterelnök távollétére hivatkozva — szeptember 28-án a ház kiterjesztette „minden oly intézkedéseknek sikeres megtételére, melyeket jelenleg az ország állapota megkíván".1 5 A közvetlen indítékot erre az adta, hogy Lamberget aznap délben a felbőszült tömeg meggyilkolta. A feszült helyzetben a távollevő miniszterelnök helyett a nemzetgyűlés vette át a kormányzás feladatát és e feladattal a honvédelmi bizottmányt bízta meg. , A honvédelmi bizottmány új hatáskörében azonnal megkezdte működését, amelynek ideiglenességét kezdetben maga is hangsúlyozta.1 6 Ez az ideiglenesség azonban rövidesen megszűnt. Batthyány, amint Lamberg meggyilkolásáról értlesült, Bécsbe sietett, hogy végső kísérletet tegyen a fegyveres összeütközés elhárítására. Bécs azonban ekkor már véglegesen a fegyverek mellett döntött. Ügy határozott, hogy a magyar országgyűlést feloszlatja és teljhatalmúi királyi biztosnak Lamberg utódául Jellasichot nevezi ki. Új miniszterelnök kinevezését nem tartotta szükségesnek, mert szerinte Jellasich mint királyi biztos teljhatalommal rendelkezett. Jellasich ellen fegyverrel védekezett az ország. De mind a védelem megszervezésére, mind az államélet fenntartására szüksé-13 Batthyányt a nádor szeptember 25-én bízta meg a kormány ideiglenes továbbvitelével. Károlyi Árpád i. m. II. k. 35. 1. Lamberg és Majlátb kinevezéséről szóló, szeptember 2G-án kelt, Batthyányhoz és Jellasichlioz intézett királyi kéziratokat 1. u. о. II. k. 36—37. 1. 14 Közlöny, 1(848. 570—571. 1. 15 Közlöny, 1848. 573. 1. 16 A Közlönyben kiadott rendeleteinek egv részénél kezdetben az aláírások előtt a következő formula jelzi az ideiglenességet: a miniszterelnök távollétében. L. pl. Közlöny, 1848. 589. 1.
