Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

156 ember győző ges volt, hogy kormánya legyen. A királyra nem számíthatva, nádor és helytartó nemlétében, minisztérium hiányában az országgyűlésnek kellett kormányról gondoskodnia. Hogy gondoskodni tudott, azt kizárólag Kossuthnak köszönhette, aki Batthyány második miniszterelnökségének napjaiban, a miniszterelnök heves ellenkezése mellett is, életrehívta a nemzetgyűlésnek azt a szervét, a honvédelmi bizottmányt*, amely most simán át tudta venni a kormány szerepét'. 1848 októberének első napjaiban uralkodó és nemzet szakított, fegyverrel állottak egymással szemben. A király a nemzetet képviselő országgyűlést feloszlatta. Az országgyűlés nem tette meg azll a lépést, amely válasz lett volna a feloszlatásra, nem fosztotta meg az uralkodót a tróntól. De nem is oszlott fel. Tovább folytatta törvényhozó munkáját és továbbra is gyakorolta a végrehajtó hatalmat, immár nem miniszterek, hanem saját tagjai, a maga által választott honvédelmi bizottmány révén. Hogy a bizottmány ezt a feladatot megoldhassa, szervezetének kiépítése, hatáskörének kitágítása vált szükségessé. Mindkettő gyors ütemben történt. Szeptember 28-án, amikor hatásköréti úgy állapította meg a ház, hogy az tulajdonképen teljhatalomnak is felfogható volt, csak három tagja volt jelen,1

7

de rövidesen megjelent a másik három is, sőt csakhamar kibővült az eredeti hatos keret. Szeptember 29-én Kossuth indítványára a képviselőház elhatározta, hogy „minden statustitkár, mint különben is legális auctorifes, csatlakozzék azon bizottmányhoz".1

8

Ez azt jelentette, hogy az államtitkárok, akik a miniszterek lemondása ólá a szakminisztériumokat ténylegesen vezették, tagjai lettek a honvédelmi bizottmánynak.1

9

Másrészt pedig azt eredményezte, hogy a honvédelmi bizottmány az állam» Közlöny, 1848. 573. 1. 18

Közlöny, 1848. 578. 1. 19

Szemere Bertalan október 1-én a következő rendeletet fogalmazta meg a minisztériumokat vezető államtitkárokhoz, Gombos László alezredeshez (hadügy), báró Kemény Déneshez (belügy). Ghiczy Kálmánhoz (igazságügy), Szász Károlyhoz (vallás- és közoktatásügy), Duschek Ferenchez (pénzügy) és Kovács Lajoshoz (közmunka- és közlekedésügy) : 1. Naponkint két ízben, t. i. reggeli 9-kor és délutáni 4-kor a bizottmányi ülésben jelenjenek meg. 2. Rendelkezzenek, hogy egy tanácsnok vagy titkár és egy fogalmazó és egy szolga egész napon ált a bizottmány körül foglalkozzék. 3. Minden ministerium azon leveleket, melyek a közrendre, csendre s a haza jelen veszélyére vonatkoznak, egyenesen ide terjessze, vagy ha már rögtön elvégeztettek volna, arról tudósítás teendő. Ha mindez pontosan meg nem tartatik, a képviselőházat kellő szigorú és gyors rendelkezésre fogjuk felszólítani. Országos Levéltár, O. H. B. 806/1848. sz. Gombos alezredes, Korponay János őrnagy és Szabó Imre osztályfőnök már előzőleg utasítást kaptak, hogy a hadügyminisztérium képviseletében a honvédelmi bizottmány ülésein jelenjenek meg. U. о. O. H. B. 796/1848. sz.