Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
154 ember győző Kossuthnak tehát egyelőre nem sikerült, hogy a bizottmánynak befolyást biztosítson a végrehajtó hatalom gyakorlására. A miniszterelnök a bizottmány tagjait fogadta, tájékoztatta, véleményüket meghallgatta, de önállóan cselekedett. A felsőház szeptember 25-én követte a képviselőház példáját és szintén kiküldött egy bizottságot, hasonló megbízatással, mint a nemzetgyűlés tette. Elegendőnek tartotta, hogy ennek a bizottságnak három tagja legyen: báró Perényi Zsigmond, Pázmándy Dénes és gróf Eszterházy Mihály. Batthyány a felsőházi bizottságot minden nap délután 6 órakor együtt fogadta a képviselőház kiküldötteivel, ami idővel arra vezetett, hogy a két bizottmány egybeolvadt.1 0 Kossuth és Batthyány küzdelmére, a közöttük fennálló éles politikai ellentétre, felette jellemzők a honvédelmi bizottmány alakulásával kapcsolatos első események. Batthyány Kossuthot és a kossuthi álláspontot képviselő honvédelmi bizottmányt a végrehajtó hatalom gyakorlásából ki akarta zárni. Kossuth viszont arra törekedett, hogy a bizottmány, s benne ő maga is, a passzivitásból aktivitásba mehessen át, a végrehajtó hatalom gyakorlásában is részlvegyen. Az események azután úgy alakultak, hogy a honvédelmi bizottmány vagy választmány — így kezdték ugyanis nevezni — a végrehajtó hatalom gyakorlásába mégis bekapcsolódott, még Batthyány miniszterelnöksége idején. Batthyány kormányalakítási kísérlete kudarcba fulladt. Máiszeptember 16-án vissza akarta adni megbízatását, de a képviselőknek, köztük magának Kossuthnak kifejezett kívánságára tovább kísérletezett.1 1 Minden eredmény nélkül. A nádor-helytartó szeptember 23-án Bécsbe távozott, ahonnan szeptember 25-én közölte Batthyányval egyrészt a maga lemondását, másrészt azt, hogy az uralkodó Batthyány feltételét, a már Buda-Pestet fenyegető Jellasichnak a visszarendelését, nem hajlandó teljesíteni.1 2 Batthyány kísérletét tehát a bécsi kormánnyal szembeni ellentél hiúsította meg. Ez a tény is Kossuthot és a baloldalt igazolta, akik a miniszterelnök vállalkozását eleve reménytelennek látták. Politikai álláspontjukali alátámasztották a további fejlemények is. A király szeptember 25-én Lamberget teljhatalmú királyi biztosként küldte ki Magyarországra és az országban állomásozó összes katonaságot, tehát Jellasichot is, parancsnoksága alá rendelte. Szeptember 26-án pedig Majláth Györgyöt helytartójává nevezte ki. Mindkét kinevezést Batthyánynak kellett volna ellenjegyeznie, akit 10 Közlöny, 1848. 562. 1. 11 Közlöny, 1848. 516—517. 1. 12 A nádornak szeptember 25-én kelt Batthyányhoz intézett két levelét kiadta Károlyi Árpád: Batthyány Lajos iőbenjáró pöre. Budapest, Ш32. II. k. 34—35. 1.
