Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
a honvédelmi bizottmány 153 A szavazás eredményét a nemzetgyűlés elnöke a ház szeptember 21-i ülésén hirdette ki.7 Eszerint Kossuth Lajos, Nyáry Pál, Zsembery Imre, Madarász László, Pálffy János és Patay József lett az a hat képviselő, akiket a ház a bizottságba kiküldött. Valamenynyien az ellenzék harcos vezetői, lényegében Kossuthot is a Batthyány-kormány ellenzékéhez sorolhatjuk. Nyáryt kivéve mindannyian Kossuth személyes hívei és buzgó támogatói. Valószínűnek látszott, hogy ez a bizottság azt fogja tenni, amit Kossuth jónak lát. Egyelőre azonban szűkreszabott hatáskörével még tétlenségre volt kárhoztatva. Ezen akart elsősorban változtatni Kossuth. A bizottmány megválasztását követő napon, szeptember 22-én a következő indítványt terjesztette a ház elé: „Az országnak körülményei elannyira súlyosak, miként megvallom, én nem hiszem, hogy a miniszterelnök, vagy akárki is azt mondhatná, hogy ilyen körülmények közt az ország kormányzatának, védelmének és megmentésének mindennemű ágát egymaga el bírja vinni. Ez lehetetlenség. A minisztérium iránt a felterjesztés már több napok óta megtörtént. Én óhajtanám tudni, vájjon hogyan áll e részben a dolog, van-e sanctionálva azon minisztérium, vagy nincs? S azon esetre, ha nem volna, szükségesnek látnám, hogy a miniszterelnök kérdeztetnék meg a ház részéről, miként állnak ezen dolgok? Más részről, vájjon a miniszterelnök nem érzi-e annak szükségét, hogy a képviselőház az ország védelmében és kormányzatában valamely rendkívüli segítséget nyújtson a miniszterelnöknek?"8 Kossuth ugyan nem mondotta ki, de nyilvánvaló volt, hogy a miniszterelnök mellé — immár nem tájékozódásra, hanem a végrehajtó hatalom gyakorlatában való részvételre, s nyilvánvalóan annak megakadályozására, hogy Batthyány a baloldal céljait meghiúsító vagy gátló intézkedéseket tegyen — szánt segítség az a bizottság lett volna, amelyet a nemzetgyűlés előző napon választott. Batthyány ezúttal is a leghatározottabban visszautasította a képviselőháznak, illetve voltaképen Kossuthnak azt a szándékát, hogy a bizottmány — ekkor még nem nevezték honvédelminek — a miniszterelnököt munkájában támogassa, azaz hogy a végrehajtó hatalom gyakorlásában is résztvegyen. „Intézkedéseiről — mondotta — mindig számot adand és a háznak netalán nézeteit tartozó figyelembe kész venni s fogja is venni, de az állandó bizottmánynak kinevezését teljesen fölöslegesnek és a maga állásával megegyezhetőnek nem tartja."9 7 Közlöny, 1848. 545. 1. A ház naplója csak 5 tagot említ, de kétségtelen, hogy a hatodikat (Patayt) is ekkor választották meg. A választás részleteit nem ismerjük. Az a körülmény azonban, hogy a szeptember 15-én elhatározott szavazás eredményét csak szeptember 21-én hirdette ki az elnök, arra mutat, hogy a személyek körül viták folytak. 8 Közlöny, 1848. 547. 1. 9 Közlöny, 1848. 550. 1. — Kossuth indítványa értelmében a ház kérdését Kazinczy Gábor képviselő, a nemzetgyűlés egyik jegyzője terjesztette Batthyány elé. ö számolt be a miniszterelnök válaszáról, azért szól a naplóbeli idézet harmadik személyben.
