Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

152 ember győző delkezésére álló katonai erő felől tájékozódjék és így a képviselőket tájékoztathassa. Indítványát azzal indokolta, hogy nem tartja helyesnek, ha a ház a miniszterelnököt katonai kérdésekben nyilvá­nosan interpellálja. Másrészt tájékoztatásra a nemzetgyűlésnek fel­tétlenül szüksége van, hogy a kellő intézkedéseket megtehesse.3 Batthyány erre kijelentette, hogy kötelességének tartja felvilá­gosítással szolgálni akár az egész nemzetgyűlés, akár annak e célra kiküldött bizottsága előtt. Eleve tiltakozott azonban az ellen, hogy ez a bizottság intézkedési jogot is gyakoroljon. „Mi a végrehajtást illeti — mondotta — kérem, hogy míg állásomban maradok, szabad kezet engedjenek, mihez ha nem járul a ház, minden pillanatban kész vagyok hivatalomat letenni."4 Kossuth nyomban igyekezett eloszlatni a miniszterelnök aggá­lyait, mondván: ,,Ën a bizottmányt nem rendelkezés, hanem a had­erők állapotáróli tudomásszerzés végett indítványoztam kiküldendő­nek, mely bizottmány a tapasztaltakról jelentést teend a háznak. S ezt annyival inkább szükségesnek vélném, mert őfensége (t. i. a nádor) is kijelentette, hogy az erőt (t. i. a katonait) csekélynek tartja s annak szaporítása iránti intézkedésre hívta fel a házat. E végett tájékozzuk magunkat, a tájékozást pedig nem szeretem nyilvánosan tárgyalni."5 A ház elnöke azután javasolta, hogy a bizottság hat tagból áll­jon és felszólította a képviselőket, hogy másnapra írásban szavaz­zanak, ki legyen ez a hat tag.6 Ez a honvédelmi bizottmány megalakulásának kezdete. Csírá­jában tehát nem végrehajtó szervnek, kormányhatóságnak indult, noha Batthyány gyanította, hogy a tájékozódáson és tájékoztatáson túlmenőleg más szerepet is fog játszani. És hogy e gyanú nem volt alaptalan, azt a további fejlemények igazolták. A kezdeményező továbbra is Kossuth maradt. 3 Meglehet — mondotta Kossuth —, hogy a ház részéről némely intéz­kedések lesznek szükségesek, de erre már a háznak a dislocált és disponibi­lis erőket egészen ismernie kell; mi nem olyan tárgy, melyet nyilvánosan tárgyalhassunk, s azért nagyon óhajtanám, miként minden hadimunkálatra vonal kozó interpellatiók és felhívások aként intéztetnének, hogy abból valami baj ne következzék. Ügy hasonlókép a ház intézkedései végett szükséges tájé­kozást bajosnak találom a ház előtt tárgyalni, hanem, ha talán — ha jobb módot lud valaki, azt elfogadom —, talán méltóztatnának néhány tagból álló választmányt kinevezni, mely a disponibilis erőről, melyről miniszter­elnök úr intézkedhetik, magának tudomást szerezvén, ha intézkedésekre van szükség, a háznak javaslatot adhasson. Közlöny, 1848. 510. 1. — Szeremlei Samu: A honvédelmi bizottmány keletkezése s a forradalom kitörése 1848-ban című munkájában (Pest, 1867) a szeptember l<5-i ülésen történtekkel nem foglalkozott, pedig a bizottmány gondolata ekkor merült fel először, sőt a ház ekkor határozta el a bizottmány megalakítását. 4 Közlöny, 1848. 510. 1. 5 U. o. « U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom