Századok – 1948

Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101

138 srira györgy Ugyanaz a Kecskemét állít ki most majd 8000 ember,16

3

amelynek polgárai közül júliusban még csak 650 volt hajlandó önként táborba szállani.10

4

Ugyanaz a Cegléd ad most 6000-nél több önkéntest,16

5

amely augusztusban még csak azzal a feltétellel tudta kiállítani nemzetőreit, hogy azokat négyheti frontszolgálat után másokkal fogják felváltani.16

6

Vájjon mi magyarázza meg azt, hogy parasztságunk legszegényebb rétegének szinte napok alatt ilyen döntő módon megváltozik a forradalomhoz, a forradalom nemesi vezetéséhez való viszonya? Történészeinknek hosszú sora — Szeremlei Sámueltól Haraszti Sándorig — szereti ezt a kérdést elütni azzal a szólammal, hogy ezekben a válságos napokban felébred parasztságunkban (amelyet legtöbben meg sem kísérelnek rétegeire bontani) az addig alvó nemzeti öntudat, hogy parasztságunk egyszerre belátja, alá kell rendelnie osztályérdekeit az egész nemzet érdekeinek.16

7

Ezt az álláspontot azonban nem fogadhatjuk el. Vájjon azért lesznek-e zselléreink a forradalomnak, a nemzeti függetlenség ügyének legjobb harcosai, mert hajlandóak felhagyni osztályérdekeik képviseletével? Éppenséggel nem azért. Zselléreink jelentős részét Szeptember ugyanúgy öntudatosít ja a nemzeti függetlenség, ahogy Március öntudatosította a földosztás kérdésében. Zselléreink zöme éppen arról győződik meg szeptemberben, hogy osztályérdekeit csak akkor képviseli helyesen, ha helyesen képviseli a nemzeti függetlenség ügyét. Zselléreink értenek azokból a fuvolahangokból, amelyeket őfelsége a birtokos urak felé hallat: „Bár nem tapasztalhattam megütközés nélkül az egyes polgárok jogai ellen intézett azon megtámadásokat, melyek mint p[éldának] o[káért]... némely községek és egyének részéről elkövetett, a, mások birtokát és jogát megtámadó bitorlásai, bizonyságául szolgáltak annak, mily ferdén értelmezik némelyek a szabadság fogalmát, kész voltam mégis azokat, nem annyira a viszonyok uj alakításából keletkezett ingerültségnek, mint inkább bűnös ármánykodások eredményeként tekinteni, melyeket a kormány hatalma rövid idő alatt legyőzend. Most mindazonáltal, midőn egy megujuló ingerültség mutatkozik, és hasonló események ismétlésével fenyeget [?], felhiva látom magamat, azoknak komoly kárhoztatására, és azon eltökélett szándékom kijelentésére, hogy a személyes és vagyonbeli bátorság akármely ürügy alatt történendő megsértése, a törvényes hatóságok utján komolyan megfenyitessék, mely hatóságokat hivatásuk teljesítésében királyi akaratom egész erejével tâmogatandom."

1®8 163

OL VA 1028. 1.4

Névsora azon érdemes kecskeméti polgároknak, kik a' haza' oltalmán... önként táborba szállottak. OL 1848—49-i nyomt. 1848 júl. 17. 1.5

OL VA 1067. 186

PML KJk 1848 : 5496. 1,7

L. pl.: Szeremlei Sámuel: Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon, Bp, 1874, 23. 1. és Haraszti Sándor: Parasztmozgalmak 1848— 1849-ben, Társadalmi Szemle III, Bp, 1948, 184—185. 1. "8

Királyi manifesztum, 1848 szept. 22., Schőnbrunn. Közli: Pap Dénes (szerk.) : Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez II, Pest, 1869, 39—40. I. A kiemelés tőlem — S. Gy.