Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 131 mert jómaguknak nincs elegendő, hanem azért, mert tévesen értelmezik az egyenlőség elvét. 6. Egy Közügyvéd című másik „néplap" nézete szerint a jobbágyfelszabadítás „csak azért iitölt ki oly szerencsésen, mivel a' nemes urak egy értelemmel akarták hogy ugy legyen: de ha önök kezdték volna meg, nem jó lett volna vége. — Azért ne is halgassanak önök olyan emberre ki önöket az uraság földének elfoglalására csábítja."13 3 — Zselléreink viszont — úgy látszik — inkább a Közügyvédre nem hallgatnak. Bizonyára nincs türelmük addig várni, amíg a nemes urak egyet fognak érteni velük a földosztás kérdésében is. 7. És most tegyük félre a tréfát. A Magyar Gazda, az a lap, amelyben az urak általában legnyíltabban mutatják ki foguk fehérjét, maga sem tréfál: ,,A' köznépet Pestmegyében is némelly aljas bujtogatok már több helyen birtokfoglalásokra vették rá, de a' rosszul értett communismus rövid idő múlva erősen torkukra fog forrni."13 4 — Ez az érv őszinte érv. Ez az érv az uraknak egyetlen őszinte érve. S, hogy papírra vetve ez az érv sem képes felszámolni népünk megmozdulásait, átültetik a gyakorlatba. Az államhatalom, amelyet az urak — most már láthatjuk, miért — oly szilárdan igyekeztek kezükben megtartani, ha lehel, még csírájukban elfojtja a parasztmozgalmakat. Mivel e mozgalmak többnyire röpgyüléseken születnek, vármegyénk szigorúan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy „népgyűlés az elöljáróknak előleges bejelentés nélkül nem tartathatik, és hogy az illy népgyűlésekben a' történhető rendzavarásért elsőben is az, a' ki a' gyűlést hirdette fog felelettel tartozni1'.13 5 Ha pedig valamelyik mozgalom már kirobbant, akkor működésbe lép ellene az uralkodóosztály egész elnyomó gépezete. A vármegye urai legszívesebben katonaságot vagy nemzetőrséget vesznek igénybe a szegénység megrendszabályozására, mint azt már Izsák mezővárosában is tapasztalhattuk. Hogy most csak még egy kirívó példát említsünk: a földosztó kókaiak között egy század lovassággal teremtetnek „rend"-et.13 6 S, hogy a parasztokon kétszeresen torolják meg a fennálló rend elleni lázadásukat, a belügyminiszter elrendeli, hogy a katonai kiszállások költségeit a „vétkesek" tartoznak viselni.13 7 De a „vétkesek" nemcsak pénzzel fizetnek ,,vétkeik"-ért. Ha valamelyikük kurta korcsmát tartott, akkor első ízben bora elkoboztatik, visszaeséskor pedig vagy ennél nagyobb bűn elkövetésekor már első ízben is vasra veretik, a vármegye tömlöcébe vettetik s azután fenyítő törvényszék 133 A' parasztság állapotának történetéről, KüV 1818 máj. 12. 4. sz. 31. 1. 134 MG 1:848 máj. 2. 39. sz. 437. 1. 135 PML KJk 1848 : 2889. 136 PML АРМ 1848:3877 (Ember), OL BM 1848 : 2120, BM Rend. 1848 • 1/309 (Ember), PML KJk 1848:4206. 4207. 137 1611/B. sz. OL 1848—49-i nyomt. 1848 máj. 20. Idézi: Ember is, 257— 258. 1. V. ö.: PML KJk 1848 : 3883.
