Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
132 8pira györgy elébe állíttatik.13 8 Június 12-től kezdve végül „az ország békejének 's törvényes köz csendnek erőszakos meg háboritoji 's lázzitókra" statárium vár.139 A földesurak még akkor sem engednek, ha parasztjaink jogszerűen követelnek valamit. Tudjuk például, hogy Corpus Iurisunk régi elve szerint egyszer jobbágynak kiadott telek többé nem csatolható vissza a földesúr majorságához s, ha gazdája elhagyja, ismét betelepítendő más jobbággyal. (Ezt az elvet Mária Terézia urbáriuma is magáévá teszi, hogy megakadályozza az adóalap szűküléséli.) Erre az elvre hivatkozva, negyvennyolcban is követelik néhány helyen parasztjaink, hogy a földesúr bocsássa rendelkezésükre az ilyen elhagyott telkeket. A vármegye urai azonban jól tudják, hogy, ha most átadnák a parasztoknak az ilyen telkeket, nem kaphatnának értük sem robotot, sem kilencedet, sem füstipénzt, s ezért kimondják, hogy „az ujabb törvények rendelete szerént minden föld birtok adó alá esvén — az elhagyott telkek be népesitésének szüksége többé fenn nem forog".140 Egy kérdésben mégis engednek az urak: az ellenforradalom őszi támadásának idején az országgyűlés eltörli a szőlődézsmát, amely — szüreti idő lévén — különösen alkalmas volna a köztük és parasztságunk közt lévő ellentét elmélyítésére. Hogy azonban a szőlősgazdák helyett az állam kármentesítse a birtokosokat, azt általában helytelenítik. „Minden esetre elég lesz nekünk a megszüntetett urbériségeknek státus általi kárpótlása — mondja Korizmics László —; s örülhetünk, ha azt magát becsülettel végrehajthatjuk."141 Ez a megjegyzés is megvilágítja, mennyire kiélezik parasztságunk tavaszi és nyári megmozdulásai a nemesség politikai magatartásának pénzhiánya és a parasztsággal való szövetségre lépés lehetetlensége közti ellentmondását: ha az urak engednek parasztságunk követeléseinek, talán megnyerik maguknak szövetségesül a parasztságot, de még többet veszítenek anyagi javaikból, mint amennyit eddig veszítettek, ha pedig nem engednek parasztságunk követeléseinek, biztosan nem nyerik meg maguknak, sőt egyre inkább maguk ellen fordítják ismét a parasztságot, viszont talán nem veszítenek többet — feltéve, hogy Bécs nem támad ellenük. Ezt az ellenmondást azután továbbélezi parasztságunknak a nemzetőrség felállításával kapcsolatos magatartása. Parasztságunk jelentős része ugyanis vonakodik nemzetőrnek menni; Pest-megye 187 községe közül nem kevesebb mint 55 szegül ellene a nemzetes Pl.: PML KJk 1848 : 2168, 2272, 2942, 3189, 7085 stb., stb. i»» 3467/1848. sz. kir. rendelet. L.: PML KJk 1848 :4269. Közli Ember 260—261. 1. PML KJk 1848 :3177. V. ö.: u. o. VJk 1848 :3362. 141 Korizmics [László]: Az adók természetéről, GL 1849 jan. 24. 4. sz. 54. 1. — Az országgyűlés ugyan kimondja szótöbbséggel az állami kármentesítés elvét, ezt a határozatot azonban sohasem hajtják végre.
