Századok – 1948
Andics Erzsébet: Elnöki megnyitó 1
ELNÖKI SZÉKFOGLALÓ 11 mit szólnának ahhoz, hogy a magyar népi köztársaság pénzén és egyesek jóvoltából ilyen és ehhez hasonló „tudományos" értekezések jelenhetnek meg még most is az országban. * Mondanunk sem kell, hogy ugyanezek a történészeink a legmerevebben elzárkóztak a marxista történelemfelfogásnak akárcsak a megismerése, nemhogy a komoly számbavevése elől. A marxista történelmi tanulmányokat mint puszta zsurnalisztikát igyekeztek feltüntetni, magát a történelmi materializmust pedig mint olyan felfogást kigúnyolni, amely csak anyagi értékeket ismer el és lényegében nem más, mint a „gyomor filozófiája". Történészeink ebben a kérdésben tanúsított magabiztosságánál, csak tájékozatlansága volt nagyobb. Pedig a „gyomor filozófiája" és hasonló szellemességekkel talán mégsem lehet elintézni azt a hatalmas jelentőségű tényt, hogy a történelmi materializmus új korszakot nyitott meg a történelemtudományok fejlődésében, amikor felfedte, hogy a történelem minden tarkasága, sokoldalúsága és ellentmondása ellenére, belső objektív törvényszerűségek által vezetett egységes folyamat az örök fejlődés jegyében. A történelem nem véletlenek halmaza. „A történelem menetét belső általános törvények szabályozzák, ahol a felszínen a véletlen űzi játékát, ott mindig belső rejtett törvények uralkodnak rajta. Csak arra van szükség, hogy ezeket a törvényeket felismerjük."1 3 „Minden véletlenségen keresztül" a „szükségszerűség érvényesül a történelemben", mégpedig „a gazdasági szükségszerűség". Tán mégsem állít olyan képtelenséget a marxista történelemfelfogás, amikor megállapítja, hogy „az embereknek mindenekelőtt enniök, inniok, lakniok és ruházkodniok, tehát dolgozniok kell, mielőtt a hatalomért harcolhatnak, politikával, vallással, filozófiával stb. foglalkozhatnak",1 4 s hogy ezért „a történelemben a végső fokon a való élet termelése és újratermelése a meglia !ározó momentum.115 A dialektikus materializmusnak az az általános tétele, hogy „nem a tudat határozza meg a létet, hanem a lét határozza meg a tudatot,1 6 az emberi társadalom fejlődésére alkalmazva azt jelenti, hogy „az összes társadalmi változások és politikai átalakulások végső okai nem az emberek fejében . . nem az illető kor filozófiájában, hanem gazdaságában keresendők",1 7 ez utóbbinak a fejlődése határozza meg „végső fokon" nemcsak a politikai és jogi viszonyok, de a művészetek, tudományok stb. fejlődését is. Ismeretes 13 Engels: L. Feuerbach és a klasszikus német filozófia alkonya. Bp., 1945. 59—60. о. • 14 Engels: Marx Károly. (Marx Válogatott Művek. Bp., 1948. 13. о.) 15 Engel levelie J. Blochhoz 1890. szept. 21. (Marx id. m. 349. о.) 16 Marx—Engels: Deutsche Ideologie. (Marx—Engels Gesamtausgabe 5. B.) 17 Engels: Anti-Dühring. Moszkva, 1947. 386. о.
