Századok – 1947

Ismertetések - Lederer Emma: A magyar társadalom a honfoglalástól 1918-ig. Ism.: Mérei Gyula 244

244 ISMERTETÉSEK A külföldi trónjelöltek kizárásáról hozott 1505. évi rákösd határozatot egy érvényes törvény megerősítésére és végrehajtására kötött koníederációkénf mutatja he (236—237. 1.). Eddig csak arról tudtunk, hogy 1505 októberében volt országgyűlés és az hozott törvényeket (1507 : 1. te. bev., Kovachich: Suppl. ad Vestigia I. 337. 1.), de hogy ezek között a trón betöltésére vonatkozó szentesített törvénycikk is lett volna, újdonság számunkra. Ez új állításait és ismert tények újszerű felfogását azonban a tudomány csupán akkor fogja hasznosíthatni, ha — mint II. ígéri — a következő kötetben álllításai igazolását, az irodalomra és forráshelyekre való hivatkozását, valamint az ellenkező állásfoglalásokkal szembeni érveit is közli. Ezt a legnagyobb érdeklődéssel várjuk és új tudományos állásfoglalásaival bővebben akkor foglalkozhatunk. DEGRÉ ALAJOS LEDERER EMMA: A MAGYAR TÁRSADALOM KIALAWJLÄSA A HONFOGLALÁSTÓL 1918-ig. [Rudapest 1947], Népszava Könyvkiadó, 186 1. 8°. •A magyar történettudományban tudtunkkal első kísérlet ez a könyv arra, hogy tudományos eszközökkel megírja a magyar társadalom történetét, mégpedig a dialektikus materializmus módszerének alkalmazásával. Úttörő jellegénél fogva „ez a kis munka csak vázlat lehet". ,.A magyar társadalom fejlődésének nagy vonalait, a nagy összefüggéseket kfséreljiik meg csak ill a dialektikus materializmus módszerével feltárni" — írja a szerző. ,.Egy ilyen kis kísérlet, vázlat tehát semmiesetre sem tarthat számot arra, hogy benne a magyar társadalomtörténet kézikönyvét, avagy egy , teljesen összefüggő, átfogó munkát láthassunk." (5. lap ) Ez a vázlat azonban rendkívül sok eredeti megállapítást és eddig még le nein írt eredményt tartalmaz, amelyekhez a szerző a történelmi materializmus módszerének segítségével jutott el. Mint' hogy munkája a nagyközönség számára készült, el kellett hagynia állításainak dokumentációját. Ez a tudományos szempontból sajnálatosnak mondható hiány azonban mit sem von le a mű érdekességéből. A nomád pásztortársadalom formái között élő magyarság honfoglaláskori állapotának rajzával kezdi el L előadását, majd rámutat arra, hogy a zártabb és a nomád pásztorkodás gazdálkodási formájának további folytatására már nem alkalmas, mert elegendő szabad legelőterületet nem nyújtó magyar medencében meg kellett változnia a gazoálkodás módszereinek és a termelési módszerek változása hozta létre a társadalmi változást is. A változott termelési és társadalmi viszonyok között alakul ki a patriarchális királyság intézménye, amely formájában a nyugati berendezéseket veszi át, de nem puszta gyökérnélküli másolásként, hanem az új termelési viszonyok szükségleteiből folyó következményként. A régi nomád gazdálkodási és társadalmi formához való ragaszkodás és az új. a nyugati feudalizmushoz közeledő berendezkedés közötti ellentét a magyarázata a törzs- és nemzetségfők lázadásának is. Éles vonalakkal rajzolja meg a Szent István-korabeli társadalomnak kelet i és nyugati eredetű összetevőit és többször hangsúlyozza, hogy a keletről magunkkal hozott gazdálkodási és társadalmi forma már kezdettől fogva meghatározta társadalomfejlődésünk keleties irányát és ez magyarázza meg, hogy a fejlődés során akármennyire közel jutott is a magyar társadalom alakulása a nvugati formákhoz, mégis mindvégig megőrizte a keleti eredet determináló hatásait. Találó képet ad a XII. század végétől kialakuló feudális osztálytársadalomról is, mutat rá e korban a pénzgazdálkodás kezdeteire. A feudális társadalom teljes kibontakozásából magyarázza a XIII. századi serviens lázadást, amely az Aranybulla kiadásához vezetett. A nagybirtokok által elnyeléssel fenyegetett kisbirtokú szabad harcos magyarok, akik a királytól való közvetlen függésben éltek, lázadtak fel a nagyúri függési rendszer ellen, amibe a királyi birtokok tömeges eladományozása révén kerültek, vagy az elnyelési veszély révén kerülhettek. Hangsúlyozza, hogy nem osztályharcról van szó ebben a lázadásban, hanem csupán az úri osztály keretén belüli rélegeződésről. A serviens lázadásnak megvolt az az eredménye, hogy a feudalizmus által felbomlasztott királyi vármegye szervezetének helyébe a nemesi vár-