Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
78 tóth zoltán" Mert, hogy a IX. indexnek a la jstrom típusra jellemző tudósítások leszámítása után fennmaradó része legendatermészetű szövegezés — felületes pillantás is eldöntheti. Ez a maradék — ismételjük a fêjezet java — írja le Géza megtérését, segélykérését, idegen segítséggel támogatott küzdelmét, majd Szent István evangelizáló munkáját s három pogány ellenfelével vívott önvédelmi háborúját. Különösen Géza és Sarolt látományaj s Szent István térítő egyéniségének következetes rajza — nyilvánvaló legendarészletek. Ezt a legszkeptikusabb kritikus sem tagadhat ja. Csakhogy a két látomány •Hartviknál is megvan, s ha az elöidejüség kérdése a krónikaszövegekkel szemben bizonyításra szorult, világos döntésre van szükség legendáris viszonylatban is; annál is inkább, mert Ranzanus szövege maga is, mint többször említettük, többesszámban legendákról beszél. Ez a tünet a Hartvik-legenda valamelyes tekintetbevételét eleve biztosítja és bizonyítja. Mindjárt hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Hartvik müvének szövegalakító felhasználását önmagában még nem jelenti. Hiszen nyilvánvalóan hartviki eredetű adat mindössze egy akad Ranzanus szövegében: a király halálának dátuma. Mire nézve más helyt nein lesz nehéz bebizonyítanunk, hogy írónk ezt sem a Hartvik-legendából, hanem az erre hivatkozó Túróczynak éppen ideérkezése évében, 1488-ban, két kiadásban is megjelent krónikájából vette.135 Problematikusabb egy másik, ugyancsak közös eredetűnek látszó s első pillantásra nagyon gondolkodóba ejtő részlet elbírálása. A legendáris elöidejüség kérdése természetesen a Nagyobb Legenda analízisének eredményén múlik. De hartviki viszonylatban sem tűrhetünk meg elintézetlen kérdéseket. Forma szerint könnyű volna feltenni, hogy szövegünk alapjában régibb ugyan a reánkmaradt Szt. István-legendáknál, de évszázadok helyeit önmagában is régies. Nem Ranzanus évszázadára vall. A renaissance, régen túljutva az idevágó irodalom hőskorán, már inkább csak legendákat ismert és emlegetett. A szentek életrajzait ekkoriban már hivatalos megbízásból Írogatták s ezek a szövegek csak egyházi hozzájárulás birtokában kerültek nyilvánosságra. A java-középkorban viszont szinte szabályszerűen több Vita készült. Amelyik egyházi jóváhagyást nyert, azt nevezték Legendának. V. ö. Günter, Die christliche Legende des Abendlandes, i>. 1. i35 Tiiróczy hivatkozik Szent István uralmi éveinek közlése kapcsán az Egyház hivatalos legendájára, majd a Hartvik-legenda meggyökerezlette negyvenötéves uralmi lartam melleit a király koronázása és halála kötött eltelt harminchét esztendőre. Ugyanez a kettősség Ranizaiiusnál is jelentkezik. Nagyon lehetséges, hogy írónk csak innen luüla meg, hogy az általa átírton kívül Szt. Istvánnak más legendája is van. Semmiféle közvetlen hartviki hatást sem találunk t. i. szövegében. Miután Turóczy olvasásakor lehetetlen volt nem látnia, hogy a magyar krónikás Szt. István fejezete az övével lényegében rokon ugyan, de bizonyos eltéréseket is mutat, a különbségeket egvediil a Turóczy idézte hivatalos legenda hatásának lehetett tulajdonítania. Ilyen volt a király vagylagos uralmi tartama s halálának 1038. augusztus 15-i keltezése is. Ezek átvételét ismerte el a Szt. István-legendákra való többesszámú utalással. Mindezt természetesen pontosabban kellene bizonyítanunk, de a Szt. Istvánra vonatkozó időadatok felülvizsgálatától e helyt el kell tekintenünk. Körülményes munka! önálló dolgozatot kíván. Csak jelezzük fellát, hogv a Ranzanus szövegében rejlőző Vita valósága szigorúan kronológiai alapon is igazolható. " i.t - i U.bf A 1 •
