Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
72 TÓTH .ZOL'L'Á X zadi miliői s az alakulás jóval korábbi források nyilatkozatváltozásai révén kitűzhető rendjét nem ismernők, egyenesen Ranzanus elleni vádpont volna beállításának homogén voltábóí kovácsolható. Miután azonban a Nagyobb Legenda felfogása időhöz kötött fejlődési fokozat megnyilatkozásának kellett hogy bizonyuljon, az Anonymus és Ranzanus király-alakját is ebből a szempontból tartozunk megítélni. S ekkor nem lehet észre nem vennünk, hogy Ranzanus müve a Nagyobb Legendáénál régibb szent-típust szolgál és örökíl meg. A Nagyobb Legenda Szent Istvánja új színekkel bővült politikai és harcos kiindulássá avatható jelenség. Ranzanusé még a korábbi évszázadok szemléletében gyökeredző. Résen kell azonban lennünk. Láttuk, hogy a XI. század második fele az európai emberiség egyik legnagyobb elváltozásának, hegyomlásszerű világnézeti cezúrának ideje. Ranzanus alapszövegének színezete felől sem kell tehát szükségszerűen feltennünk, hogy a közvetlenül Szent István halálára következő időszak szülötte. A kél forrás közé, lehet, hogy mindössze egy-két évtized, talán csak néhány esztendő ékelődik. De régibb jellegűnek mindeneseire a' Ranzanusé látszik; annál isinkább, mert a fejlődés, mint megállapíthattuk, kétségkívül Géza jelentőségének elsekélyesítésén dolgozott; s ilyenértelmű hatása a Nagyobb Legendában észrevehetően, sőt. nyomatékosan jelentkezik már, Ranzanusnál viszont még semmi nyoma. Próbáljuk meg most már ezt a sokai emlegetett kútfőt Ranzanus müvéből lehető épségben kiemelni. Tartalmi kereteit illetőleg eddig mindössze egy észleletet lehettünk; a budai építkezés történetét (oldásnak kellett minősítenünk. Rövítések természetesen azok a közbeiktatások is, melyek elenclmsában pontosan felsorolt idegen forrásaiból valók.12 7 A fennmaradó még mindig feltűnően gazdag anyag viszont már csak egyféleképen .tagolható. Alapvető argumentumunk természetesen mindvégig a több forrásra alapított feldolgozás gyakorlati lehetetlenségének nyilvánvalósága marad. De egy szembeszökő alkali jelenséget sem szabad elhallgatnunk. Az Epitome fejezetei között mindössze kettő akad. mely a többitől elütően bőbeszédű és részletes; a IX. index s a IV. Réla uralmával foglalkozó. Külső párhuzamosság, de nyilván ugyanazt a döntési követeli, mint az elméleti vizsgálat. Arra vall, hogy a forrásjegyzék Vita beati Stephani-jának valóságában éppen olyan kevéssé lehet kételkednünk, mint a IV. Béla-fejezetet felduzzasztó Margit-legendáéban.128 Elenchusa állításainak próbáratétele bármilyen alapon és szempontból történjék is, mindig Ranzanus őszinteségét és jóhiszeműségét igazolja. Joggal hihetjük léhát, hogy ha szövegéből a felhasznált királylajstrom lecsapódásait elkülönítenünk sikerül, a hátramaradó részt annak a bizonyos. Szent István-legendának kell tekintenünk, melyre a XIV. századi 12î liven például a Szt. Márton életirataiból vett eléggé terjedelmes részlet. M. Florianus, IV. 185. 1. 158 V. (i. Marczali. Árpád-kori kútfők, 37. 1
