Századok – 1947
Ismertetések - Gyóni Mátyás - Györffy György 352
352 ISMERTETÉSEK 319—345) kiemelkedik ugyancsak Kosártjnalc fontos adatközlése: ..Marx et Szemere" címen teszi közzé Marxnak Szeniere Bertalanhoz intézett kilenc levelét 1859—60-ból (1046:103—116). Végül — kronológiai szempontból „last but not least" — a francia irodalomtörténet nagy halottjának. Paul Hazard-пак gyönyörű Aoly-tanutniánya (André Ady, poète et européen, 1946:207—224), amely — reméljük -— hozzá fog járulni ahhoz, hogy Ady végre elfoglalja az európai líra történetében az őt megillető helyet. Itt említjük meg, hogy mindaddig, amíg a magyar irodalomtörténészek összehasonlít.) tanulmányai másutt világnyelven igen nehezen jelenhetnek meg, nem ártana az „histoire comparée" fogalmát úgy értelmezni, hogy abba a „littérature comparée" is beleférjen, hiszen éppen a Dunatájon a politikai fejlődés sok tekintetben szorosan összeforrt az irodalmi és publicisztikai tevékenységgel, amelynek tanulmányozása így, kiadási lehetőségek híján, szükségszerűen háttérbe szorul. A többi dunai néppel kapcsolatban, a fentebb már említett okokból, leggazdagabbnak kétségtelenül a román anyagot kell tartanunk: itt viszont arra lenne szükség, hogy, a régebbi korok elemzése mellett sor kerüljön a modern román élet problémáinak tárgyalására is. ürömmé! regisztráljuk valamennyi román tárgyú tanulmány tárgyilagos és felette higgadt hangját: anélkül, hogy a tudományos vélemények szabadságán bárminő csorba esnék, egyelőre valóban felesleges a mindinkább normalizálódó magyar-román viszenyt túl éles vitákkal megzavarni. Gyóni Mátyás, a bizánci források „vlach"-jainak fáradhatatlan búvára, ezúttal Kekaumenost veszi bonckés alá (L'oeuvre de Kekaumenos, source de l'histoire roumaine, 1945:96—180) és szinte páratlan filológiai alaposságával ismét sikerül nemcsak a derék bizánci krónikást, de annak egész korát, a Balkán-félsziget etnikai tarkaságával együtt, szemünk elé idézni. Igen hasznos Kekaumenos családi viszonyainak tisztázása: a romáközépkor egyik legfontosabb problémájának ,a kárpátalji román államok kialaromán őstörténeti megjegyzéseinek magyarázata is: Gyóni szerint Kekaumenos az ősrománság vándorlásaira vonatkozó értesüléseit — közvetve vagy közvetlenül — Dio Cassiusböl merítette. Kíváncsiak lennénk mármost e vélemény román visszhangjára is, hiszen Hasdeutól Iorgáig és Capidanig szinte minden tudós belebotlott Kekaumenosnak ezen eddig nehezen értelmezhető szakaszaiba. Véleményünk szerint Gyóni nézete azért látszik minden eddiginél elfogadhatóbbnak, mert nemcsak a románság szemszögéből vizsgálja a kérdést. hanem azt a bizánci történetírás szerves összefüggésébe állítja. — A román középkor egyik legfontosabb problémájának a kárpátalji román államok kialakulásának újabb irodalmát, Elekes Lajos tekinti át (Nouvelle littérature suites origines des Etats roumains, 1947:69—80): főleg Panaitescu, Racovitä és Brätianu nézeteivel foglalkozik, de megemlékezik Gyóninak a Paristrionra vonatkozó kutatásairól is. — A románság újkorát Berlász Jenőnek erdélyi társadalomtörténeti tanulmánya képviseli (Seigneur hongrois — paysan roumain en Transylvanie, 1946:225—258), amelyet a magyar közönség már я ..Magyarok és románok" II. kötetéből ismer. Nagyon hasznos volt a francia történészek figyelmébe ajánlani ennek a sokat hánytorgatott, de őszinte tárgyilagossággal ritkán vizsgált kérdésnek modern feldolgozását. — Meg kell még említenünk Csapodi Csabának Barabás Miklós bukaresti naplójára vonatkozó közleményét (Ш47 :81—87), amelyből kitűnik, hogy a jeles magyar festő első mecénása maga Кiszelev volt. Havasalföld akkori orosz kormányzója. A magyar-orosz kapcsolatoknak talán egyik legrokonszenvesebb mozzanata а/ a jelenet, amikor Kiszelev bemutatja Barabást az előkelő bukaresti társaságnak (83—5). Gogolák Lajos két tanulmánya а XIX. századi cseh történelem körébe vág. Az egyik az osztrák-cseh kiegyezés tárgyalásait boncolja, a magyar kiegyezés története számára is érdekes analógiákkal (Tentatives de compromis austro-tchèque au XIX« siècle, 1945:72—95), a másik pedig Kossuthnak 1871-i tervezetét közti a cseh kérdés megoldásáról (1045:109—207). Kossuth néhány nagy vonással kitűnően vázolja fel a cseh és magyar fejlődés rokonságát: elgondolásával az ..histoire comparée" legnagyobb előfutárai közé emelkedik. Sajnálatosan nélkülözzük a szlovák vonatkozások jóformán teljes hiányát! fíyőrffy György megemlékezése a magyar és szlovák kultúra mesgyéjén
