Századok – 1947

Ismertetések - Körmendi Füzetek. Ism.: Bakács István 312

312-ISMERTETÉSEK és :> szállítási egyaránt bizonytalanná lette. A lengyel állam politikai halalma a XVIII. században erősen gyengült, a. lengyel főurak egyes kereskedőket letartóztatnak, így nincs közbiztonság. Pestisjárványok is bénítólag liatnak a kereskedelemre. A kereskedelmet leginkább előmozdítja az igények fokozódása és az áruhiány. A középkorban Lengyelországban is volt bortermelés, de a XVI. századtól a jóminőségű magyar borok leszorítják. A lengyel nemesség szívesen fogyasztja a bort, az olasz származású Sforza Bona királyné fokozza a fogyasztást. A legjobb fogyasztó az udvar és a sejni. Lengyelország felosztása után csökkent a magyar borkivitel, mert Ausztria is igyekezett a lengyel piacról a magyar borokat kiszorítani. K. alapos felkészültséggel és a források lehető teljes feltárásával igyekezett témáját megoldani. E tekintetben nem is merülhet lel ellene kifogás, talán csak a XVI. századvégi lengyel országgyűlések és a krakkói vajdasági gyűlések naplóinak figyelmen kívül hagyásáf kell szóvátennünk (Barwinski Diariuszy sejmóv z konca XVI. wieku és Kutrzeba Akta sejmikowa województwa krakowskiego). Bevezető fejezete (A kereskedelem feltételei) heterogén dolgokat foglal magában, mert pl. nemcsak a tokaji bortermelés földrajzi feltételeiről és történeti fejlődéséről kapunk benne képet, hanem ugyanitt vizsgálja a kereskedelem problematikáját, a forrásokat és a levéltárak állapotát is. Tekintettel arra, hogy nálunk nemigen ismerik részleteiben a lengyel történetet, célszerű lett volna a kor általános politikai történeti kereteit felvázolni. A kevésbbé tájékozottakat talán megzavarja ugyanannak a királynak egyszer III. János, máskor Sobieski János néven történt említése, vagy Sforza Bona királyné nevének külön-külön alakban való használata. » K. munkája mindenesetro értélAs fejezete a magyar kereskedelemtörténetnek, amely egyben a magyar-lengyel gazdaság- és társadalomtörténeti kapcsolatok vizsgálatát is jelentős lépéssel vitte előbbre. BESNYÔ [BEZSÁK] MIKLÓS KÖRMENDI FÜZETEK Szerkeszti: Iványi Béla. Körmend 1942—1943. Szerző, 1—5. füz. 8°. A Körmendi Füzetek célja — mint a szerkesztő az első füzet előszavában írja — a nagyhírű körmendi levéltár anyagának részben ismertetése, részben pedig közlése." A Batthyány-családnak a ' XV. század második felétől kezdve évszázadokon keresztül tevékeny és kimagasló szerepe volt az országos ügyek intézésében s így a család levéltára az egész ország politikai, kulturális stb. történetéhez felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot nyújt. A levéltár igen nehezen volt hozzáférhető, ezért mindenképen indokolt volt a levéltár anyagának ismertetése. Hézagpótlónak ígérkeztek tehát ezek a levéltárismertetések, illetőleg publikációk. I.; hogy „a különböző igényeket és kívánságokat" kielégítse, az előttünk fekvő hét füzetet változatos tartalommal jelentette meg, a levéltár legkülönbözőbb állagaiból vette hozzájuk anyagát. 1. szám. Dominikánus levelek és oklevelek a körmendi levéltárban. 100 1. 8°.. Árpádházi Szent Margit szülelésének hétszázéves évfordulójára válogatta ki I. ezeket az okleveleket. A domonkosoknak már a XV. század utolsó negyedében volt konventjük Németújvárott, Körmendre azonban csak a mohácsi vész után kerültek, az első adatunk 1529-ből van. az utolsó píjdig 1562-ből. A füzetben közölt hét középkori _ oklevél részben a győri rendház vagyonára vonatkozik, részben pedig a magyarországi provinciálistól Batthyány Boldizsár és Essegvári György részére adományozott kiváltságról. Az újkori iratod részben a domonkosoktól elhagyott s az 1610-es évekig a veszprémvölgyi cisztercita apácák birtokában levő körmendi rendházra, illetőleg magukra az apácákra vonatkoznak, tetemes részük azonban a domonkosok visszatelepítésével függ össze. Batthyány Ádám ugyanis az 1630-as években előbb Rohoncon, utóbb Szombathelyen telepíti le a domonkos atyákat. Ezzel a visszatelepítéssel kapcsolatos az a 14 oklevélszöveg is, amelyet a szerkesztő a domonkosrend római központi levéltárának regisztratúra-köteteiből másolt le.