Századok – 1947
Ismertetések - Stanislav; Jan: Odkryté mená slovenských miest a dedín. Ism.: Kniezsa István 291
294 » ISMERTETÉSEK 294 tett, míg a feltételezett Près szn.-böl a magyarban sohasem lett volna E-perj-es, hanem legfeljebb Peres cv> Perés. — Sólc, Nyitra m., régen Suk nem függ össze a különben ismeretlen eredetű cseh Suk családnévvel (ez is egyik kedvenc módszere: mai, legalábbis bizonytalan eredetű lót, cseh, orosz családnevekre hivatkozni egy XI—XIII. századból való helynévnél!), vagy szerb Sukovici helynévvel, hanem a magyar - sok, ómagyar suk szóból való, amelyfalut jelentett (vö. Pais: MNy. X, 255; hogy a sok egyszerűen 'sokadalmat, falut' jelentett, 1. 1486: poss. Alsow Zedlecz et pred. Felsok alio nom. Felsew Zedlecz Abaúj m. északnyugati részén, Csánki 1, 218; a tót sedlec 'telepet' jelentett). — A Tálya nevek egy, a nyugati szláv nyelvekben ki nem mutatható tal 'kezes' szóból származó szn.-vel alig hozhatók kapcsolatba, annál kevésbbé, mert ilyen nevek sehol sem találhatók, másrészt vallon telepek közelében valószínűbb a francia eredetük (Bárczi: MNy. XXV, 263). — A Taksony helyneveknek (Pozsony, Pest, Heves m.) a régi magyar Taksony szn.-böl való eredete nem lehet kétséges, az pedig nyilván a török toksyn 'fékezhetetlen, vad' szóból való (Rásonyi Nagy: MNy. XX11I, 274), egy szláv ToAsa-lioz, amely nincs is, semmi köze. — Ürmény régi Ilmer nevét nem lehet -ar képzős származéknak tekinteni az ilm 'szil' .szóból, mert az -ar képző a szláv nyelvekben foglalkozást jelölő képző, olyan mesterség pedig, amely szilfával foglalkozott volna, sehol nincs és nem volt. Igaz, hogy szerb területen vannak l.ipar, Jasenar, Krusar, Vrbarje, Sljiuar, Mostar stb. helynevek, ezek azonban' a szerb -ara, -ar helynévképzővel vannak képezve (vö. gr ni. ara 'fazekasműhely', sljivar 'szilvakert' stb. Leskien, Serbokroat. Gramm. J, 244), amely ebben a funkcióban sehol másutt nem ismeretes és azért valószínű, hogy latin eredetű (vö. armarium, pomarium stb.). Az Ilmer név szn.-ből való (vö. Ilmer VR. 88, Homár VR. 87, 1256: Ylmerius Szentpélery, Reg. 346, 1208: Chema filia Ilmar SoprOkl. I, 28 stb.), ez pedig nyilván a germán Hildimar névből alakult német Illmer névből való. — Teljesen kalandos a Vezekény oo tót Vozokany nevek magyarázata, összesen nyolc Vezekény falut ismerünk (1 Pozsony, 1 Nyitra. 3 Bars, 2 Heves, 1 Sopron megyében), ezek közül négynek a tótban Vozokany a neve. Kivétel nélkül mindegyik Wezekyn, Wezeken alakban fordul elő, még véletlenül sem akad egy a tót alaknak megfelelő Wozokan változat. St. mégis a tót alakból indul ki. Összetételt sejt benne, melynek első tagja a voz 'szekér', második pedig egy kan, amely szerinte a kanut' 'folyni' ige főnévi származéka volna. Szerinte: „rossz út, amelyben a szekerek elakadnak". Talán elég, ha megemlítem, hogy a kanut' ige a kapati 'csepegni' igével függ össze, töve tehát kap-, ebből különböző származékok lehetségesek, de kan származéka (kap-nj sehol, semmiféle szláv nyelvből nem mutatható ki. De ha esetleg lett is volna, ez legfeljebb 'cseppet' jelenthetett, viszont akkor a szekér jelentésű voz szóval való összetételnek (,,Szekércsepp") semmi értelme sem volna. Ks így tovább, hosszú-hosszú sorban. Meg kell itt még említenem a történeti következtetéseit is. Tudvalevő dolog, hogy Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars, Hont területén aránylag sok a magyar törzsnevekböl származó helynév. Ezeket St. is elismeri ugyan, de igen különös történeti következtetésekre jut általuk. Ismeretes, hogy egy népnévből származó helynév arra vall, hogy a környék lakossága más néphez tartozott. Egy magyar törzsnévből való név arra mutat, hogy a környék lakossága más törzsbeli volt. St. a magyar törzsnevekből származó nevekből azt következteti ki. hogy a környék lakossága nem voll magyar, hanem persze tót. Ez olyan, mintha pl. valaki a csehországi Doudleby alapján arra a következtetésre jutna hogy ott németek laktak, vagy a turócmegyei Slovuny alapján, hogy az őslakosság magyar volt. St. összekeveri ilt a nép- és a törzsneveket. Az Üzbég сч; tót Zbehy névből a nyitrai fejedelem fegyenctelepét rekonstruálja. Feleslegesen, mert nyilván „összefutást", „összefolyást" jelent. Üzl>ég ugyanis a Radosnapatak torkolatánál fekszik. A Pozsonyba beleolvadt Széplak „villa hungaricalis" jelzője alapján minden legkisebb kétely nélkül állítja, hogv Pozsonynak ekkor tót volt a lakossága, mintha más nemzetiségű lakosság a középkorban, amikor még Zsolna. Bittse, Nagyszombat stb. lakosai is németek voltak, nem is volna elképzelhető. — Egy-egy névnek régi alakja többször arra indítja, hogy ott
