Századok – 1947

Ismertetések - Stanislav; Jan: Odkryté mená slovenských miest a dedín. Ism.: Kniezsa István 291

ISMERTETÉSEK 291 s nem Glunyből táplálkozott, tehát (Липу különösebb hatásáról Magyarországon egyáltalán nem beszélhetünk. (V. ö. Csóka L.: Clunyi szellemű volt-e a magyar egyház а XI. században? Begnum, 1942. 141—176. 1., s ennek Deértől való ismertetését-; Századok, 1944. 287—288. 1.) Sch. kitűnő munkáját ismertetve, végül egy általános jellegű megjegyzést kell tennünk, mely a mű szerkezetére vonatkozik. Helytelenítjük azt, hogy az 1. kötetbep lényegileg csak a Regula terjedésének útját, módját ismerteti 1122-ig, azaz — hogy úgy mondjuk — ez a kötet a beneés élet első félezer évének csak keretét, eseménytörténetét adja, míg e keret belső tartalmát, a bencéseknek a gazdasági, tudományos-irodalmi, művészi s lelki élet terén kifejtett működését a II. kötet tárja fel. Igaz. hogy a szerző egyszerre jelenttette meg az első két kötetet, de a keret és a tartalom még így is egymástól elkülönítve található; ennek fonáksága a fordításnál még világosabb, mert a németnyelvű II. kötet még csak előkészületben van. Meggyőződésünk szerint célszerűbb lett volna egy-egy rövidebb korszak teljes képét adni, mert ez a kép erőteljesebb és életszerűbb lett volna. Gondoljunk csak az angliai Szent Ágoston és Béda (VII—VIII. sz.) s a clunyi Szent Odilo és Hugó (XI. sz.) korának gazdasági, liturgikus stb. különbözőségére Ezt az eseményekben oly gazdag és fejlődésében is változatos félezeréves történetet alkalmasabb lett vôlna vízszintesen, mint függőlegesen tagolni. Befejezésként megáLlapíthaljuk, hogy Sell, munkája, illetőleg Räber fordítása számunkra is hasznos és tanulságos olvasmány, mégpedig nemcsak rendtörténeti. hanem tágabb értelemben vett egyházi, sőt kultúrtörténeti vonatkozásban is. A mi magyar problémáinkat nagyobb összefüggésekben, szélesebb perspektívába ágyazva találjuk, s megoldásuk az onnét meríthető analógiák kapcsán szinte önként adódik. De hasznos segítséget nyerhetünk a bőséges és lelkiismeretes irodalmi utalásokból is. Ezek alapján a magyar tudományosság is érdeklődéssel várja a szerző, illetve a fordító munkásságának további eredményeit. л , T J (JSÓKA o. LAJOS STANISLAV, JAN: ODKRYTE MENA SLOVENSKYCH M1EST A DEDIN (Tót városok és falvak feltárt nevei). Bratislava 1947, 82. 1. 8°. — (Vlastivedná Séria. Sv. I.) Magyarország népei a XI. században című munkám megjelenése arra indította Stanislav Jánt, a pozsonyi egyetemen a szláv filológia tanárát, hogy elhagyva addigi kutatási területeit, úgyszólván teljes erejével a helynévkutatás^ felé forduljon- Azóta kisebb-nagyobb tanulmányokban, újságcikkekben, rádióelőadásokban azt igyekszik bebizonyítani, liogy az én névmagyarázataim nem megbízhatók és az a kép, amelyet én munkáimban a magyar-tót nyelvhatár legrégibb korszakára vonatkozólag megrajzoltam, teljesen hamis. Olt pl.. ahol én egyetlen szláv helynevet sem találtam és ezért a számomra elérhető legrégibb időtől kezdve tiszta magyar lakosságot tételezek fel, mint pl. a Csallóközben, Stanislav a szláv eredetű helynevek egész tömegét sorolja elő, és így e területeken nagyszámú szláv őslakosságra következtet. Söt, bizonyos névalakokra való hivatkozással ezeken a minden forrásunk szerint színmagyar területeken még a kései középkorban is élő szláv lakosságot tételez fel. Magyarázataihoz eddig azért nem szóltam hozzá, mert egyrészt eddig véleményét csak népszerűsítő újságcikkekben, rádióelőadásokban fejtette ki, jórészt minden bizonyítás nélkül, másrészt meg akartam várni a sokszor beharangozott, sajtóra kész nagy munkájának megjelenését. A Nás Národ című folyóirat hasábjain 1943 novemberében megkezdett cikksorozatáról pedig, amely szintén csak jelzi az eredményeket, bizonyításukat a „nagy műre" ígéri, csak 1945 végén vettem tudomást. Jelen munkája ugyan még mindig csak egy újabb népszerűsítése a beígért nagy munkának (címe Slovensky juh v stredoveku — „A tót Dél a középkorban" lesz és két kötetben jelenik meg), ebből és a Nás Národ folyóiratban megjelent cikksorozatából azonban már mindenesetre világosan kivehetők Stanislav névmagyarázó elvei és módszerei, éppen az, amiben keltőnk eredményeinek különbsége rejlik. Azért talán hasznos lesz ezekre az elvekre és módszerekre még a nagy mű megjelenése előtt rámutatni-19*