Századok – 1947

Ismertetések - Schmitz; Philibert: Geschichte des Benediktinerordens I. Ism.: Csóka J. Lajos 289

» ISMERTETÉSEK 289 anyagét, mely eleven etnográfiai érdeklődése következtében egyedül nyújt felvilágosítást a magyarság belső életére és szervezetére. F. a bizánci auktorokat elavult kiadások — elsősorban Migne — latin fordításaiból idézi s nem vesz tudomást arról a pompás kritikai apparátusról, melyet Moravesik Gyula bocsátott a török népek —- köztük a magyarok — történetének bizánci vonatkozásai iránt érdeklődő kutatás rendelkezésére Bizantinoturcica I—II. Budapest 1942—1943). Ennek felhasználása sokkal fontosabb lelt volna, mint a Gombos Albin-féle kritikátlan kompendiumé. F. monográfiája tehát minden jószándék ellenére sem felel meg a kétirányú — nyugati és keleti — megvilágítás követelményének s így értékét nem is itt, hanem a magyar betörések nyugati vonatkozásainak oldalán kell keresnünk. Fenntartások nélkül, sajnos, itt sem adózhatunk teljes elismeréssel a szorgalmas szerzőnek. Noha a magyarság európai betöréseiről beszél, a 934-i vállalkozás kivételével teljesen figyelmen kívül hagyja a balkáni hadszínteret, ami nyilván a bizánci kútfőknek más vonatkozásban is tapasztalható mostoha kezelésével függ össze. A nyugati világ állapotát tárgyaló И. fejezet nem alapul a legmodernebb irodalmon. Hiányok főleg német vonatkozásban észlelhetők, részben Cartellieri és Holtzmann összefoglaló munkáinak, részben a Madarász Henrik-féle reformokat tárgyaló részletkutatásoknak (pl. Carl Erdmann, Die Burgenordnung Heinrichs 1. Deutsches Archiv f. Geschichte des Mittelalters 0, 1943, 59 kk) mellőzésében. Feltűnik H. Aubin kitűnő tanulmányának (Die Ostgrenze des alten deutschen Beiches. Hist. Vierteljahresschrift 28, 1933) nemismerése is, mely pedig a magyar betörések méreteire és európai hatására vonatkozó részeiben megállapításainak határozottabb megfogalmazásához segíthette volna a szerzőt. Ha F. könyvét mindezek ellenére haladásnak és nyereségnek tekintjük, úgy erre a nyugati, főként az itáliai oldalnak az eddigieknél élesebb és szabatosabb megvilágítása ad okot. Forrásfelhasználása e tekintetben széleskörű és lelkiismeretes. Csak egyetlen hiányt említhetünk, a Klepel által 1921-ben felfedezett Annales Iuvavenses Ma-ximi (MGSS XXX, ed. H. Bresslau)-ről való megfeledkezést. ami főleg a 907. és 950. évek előadásánál érezhető. Elődeivel szemben pozitív haladás főleg az okleveles anyag és a helytörténeti irodalom bevonása terén mutatkozik, ami lehetővé tette a szerzőnek a magyar betöréjsek hatásának pontos lemérését. Így részleteiben először az ő megállapításai állal derül fény a Nyugat s kiilönösképen Itália védelmi rendszerének a magyar támadásokkal összefüggésbe hozható átalakulására, arra a nagyszabású belterületi fortifikációs tevékenységre, mely a későkaroling határrendszer összeomlása után nem csupán Szászországban, de Lombardiában is megindult. Ezek a térképeken is bemutatott eredmények alkalmasak arra, hogy a magyar betörések sokszor lekicsinyelt jelentőségét a Nyugat életében megfelelően szemléltessék. DEÉR JÓZSEF \ / SCHMITZ, PHILIBEBT: GESCHICHTE DES BENEDIKTINEROBDENS. Ins Deutsche übertragen von: Ludwig Räber. Einsiedeln—Zürich 1947, Benziger, 381 1., 8 t., 6 térk. 8°. Az előttünk fekvő tekintélyes kötet a szerző eredeti francianyelvű müvének („Histoire (le l'ordre de saint Henoit", Maredsous, 1942, 395 1.) fordítása; némi bővítést csak a német vonatkozásoknál találunk s a legújabb irodalom pótlásánál. De értékes, gyarapodást jelent a mű számára az a hat térkép, mely nagyszerűen szemlélteti a kötet tartalmát, azaz hogy a félezeréves (600—1100) munka eredményeként a bencés apátságok miként hálózták be a nyugati egyház területét. Kötetünk az öt kötetre tervezett és megjelenésben lévő francianyelvű műnek az I. kötetét tartalmazza három könyvben. Az első könyv Szent Benedek életét és rendszabályait ismerteti s ennek a Regulának az elterjedését a VI—X. században; a második könyv ezt a munkát folytatja 11l22rîg; a harmadik a bencés apátságok belső szerkezelét, alkotmányát állítja elénk ebből a korszakból. Szá-zadok 19