Századok – 1947

Ismertetések - Bertalan Vilmos 246

ISMERTETÉSEK 247 kisnemesség a Mátyás-féle zsoldossereg bomlása után vagy elhelyezkedik az új zsoldosseregekben, vagy pedig tönkremegy. A két köznemesi réteg között tehát erős érdekellentét van. Az elégedetlen kisnemesek rétegéhez csatlakozott az alsópapság is' amely a Jagelló-korban most már nem juthat be az egyházi főurak közé. Elégedetlen réteg még a mezővárosok lakossága is. Az 151 l-es jobbágylázadás vezetői azonban a kisnemesi és alsópapi rétegből kerülnék ki és a társadalmi bomlást jelző forradalomban a jobbágymegmozdulás csak kísérő jelensége a nemesi forradalomnak éppúgy, ahogyan a XIII. század sur­viens mozgalmával párhuzamosan a nagybirtokok szolganépei is sok helyütt föllázadtak. A jobbágylázadás leverése titán a rákosi törvénycikkek a földes­urak számára legkedvezőbb állapotot rögzítették, de nem többet, mint amit amúgyis elérhetett ebben a korban az úr. A Hármaskönyv viszont szintén nem valífmi újat hoz, hanem a társadalomfejlődés belső szükségleteinek megfelelően jött létre. A török korszak társadalomrajzának ismertetésében Majlát Jolán meg­állapításait követi a hódoltsági terület viszonyainak rajzában. Szekfű Gyula alapvető összefoglalása adja a királyi Magyarország viszonyairól szóló beszámoló alapját. Mindössze azt emeli ki, hogy a köz- és főnemesség az ide­gen uralkodótól várja védelmét és így mindkét réteg függésbe kerül a Habs­burgoktól. viszont amikor a rendszeres adófizetésHe kerül a sor, a magyar i endiség szembeszáll az ,.idegen" uralkodóval. Ekkor meriil fel először a rendi kiváltságok védelmében a rendek ,(nemzeti* ellenállásának gondolata. Erdély fejlődésével kapcsolatban eltér Szekfü Gyula koncepciójától és az állítja, hogy Erdély különállása eredeti és a társadalomfejlődés következménye. Erdélyben ugyanis az ott kialakuló katonai szervezet folytán úrvonalon megmarad a királyból való függés elve, gazdasági különbségre való tekintet nélkül. Nem kerül sor adománybirtokok kialakulására. Nem olvjdnak össze lesüllyedő szabadok és régi szolganépek, hanem még a XIV. században is a régi harcos félnomád szervezet nyomai észlelhetők. A XV. században az előkelőbb széke­lyek ugyan meg akarják nyirbálni a közszékelyek úri szabadságjogait és ez a török kor elejére már erös harcokat is eredményez, de jobbágysorba süllye­dés nem következik be. A betelepített szászság révén igen erős polgári osztály is alakul ki. Feudalizmus csak a magyar részeken észlelhető. Az erdélyi feje­delmek feudalizmusellenességükben a polgárságra és1 a székelységre támasz­kodnak. Annál inkább, mert hiszen a polgárság körében gyökeret vert a huma nizmus is. Az erdélyi fejedelmek politikája feudalizmusellenes és centralisz­tikus uralmi rendszerükben a polgári elemek érvényesülnek. Ideológiailag nemzeti humanisztikus eszmék kialakulásával protestáns nemzeti uralkodó által irányított rendszer. A Habsburg-területen az arisztokrácia és köznemesség kezdetben együttműködik és az adózás miatt szembefordul,az idegen abszolu­tizmussal, de polgárság nemlétében a nemzeti humanizmus eszméi csak kis rétetfnél találhatók meg. A Habsburgokkal szemben sem a főurak, sem a közép- és kisnemesek tartósan ellenállni nem tudnak. I^zek a körülmények magyarázzák meg. hogy Bocskay István Habsburg-ellenes harcát nemzeti szabadságharcoknak tüntethette fel, holott részben feudális jellegű támadás volt a rendiség megóvása érdekében az abszolutizmus ellen. A sajátos erdélyi társadalomfejlődés teszi lehetővé Bethlen Gábor abszolutisztikus uralmának kialakulását is. A rendi ellenállás során megerősödik a nemesi megye. A főnemesség már a XVI. század közepétől kezdve részben közeledik a Habsburgok felé. A pro­testáns kis- és középnemesség viszont csatlakozik a Thököly-féle felkelés főnemeseihez és a nemzeti szabadságharchoz. Nemzeti szabadságharcon mindig a rendi nemzetnek az idegen abszolutizmus elleni harcát kell érteni. A felszabadító háborúk után a rendiség és a jobbágyság elégedetlensége kirobbantja Rákóczi mozgalmát. 17111 után az arisztokrácia teljesen az udvar mellé szegődik és hajlandó rendi előjogai feladásával egyidőben mérsékelt adózásra is. Az arisztokráciával szemben az előjogok birtokáért szívós harcot folytat a megyei önkormányzat bástyái közt a köznemesség, amely hiába hangsúlyozza nemzeti ellenállását, ez csak a kiváltságok megvédésére vonat­kozik. Egyébként nagyon lojális az udvarral szemben. A jobbágyság helyzete

Next

/
Oldalképek
Tartalom