Századok – 1947

Ismertetések - Bertalan Vilmos 246

248 ISMERTETÉSÜK nem javul а XVII]. században és nem is változik, mert a jobbágyvédő intézkedések csak gyenge kísérletek a jobbágy sorsának javítására. A társadalmi szerkezet változatlan és így II. József felülről kezdeményezett reformjai sem hatásosak. Nem változtatnak az ország társadalmi rendszerén az 1791-es és a következő országgyűlések sem és-ezért gyökértelen és hatástalan Martinovics összeesküvése is. A termelési módszerek változása a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben indul meg, amikor a nagybirtok üzemi gazdálkodása elkezdődik. A politikai vezetőréteg a napóleoni háború konjunktúrája alatt meggazdagszik és éppen a konjunktúra, miatt tér át részben intenzívebb majorsági és nem teljesen a jobbágy munkájára épülő gazdálkodásra. Megkezdődik a nyugati értelemben veit kapitalista polgárság kialakulása is. A társadalmi és gazdasági helyzet azonban lényegében a régi maradt. Hiszen a nemesség többsége nem mondhat le továbbra sem a robotról. A las"áú gazdasági és társadalmi átalakulás magyarázza, hogy a rendi nacionalizmus és nemzeti humanizmus fellépése némi eredménnyel jár. A reformországgyűlések azonban még mindig nem hoznak igazi reformot, mert lényegükben a régi alkotmány elleni támadások kivédésével foglalkoznak. A reform ügyét országgyűlésen kívül indítja meg Széchenyi és Kossuth. Széchenyi, aki Sifját osztályát szerelné kapitalizálni, de ez nem sikerül neki, mivel hiányoznak a gazdasági és társadalmi előfeltételek. Reformtörekvései szorosan összefüggenek a nagybirtok üzemének kapitalizálódásával-Ennyiben és ezért követeli a jobbágy felszabadítását is. Kossuth viszont a rendi és polgári nacionalizmus összeolvasztása révén polgári nemzetállamot akar megteremteni, erősen rendi jelleggel és nem nyugati módra. A polgári osztály fejletlensége okozza, hogy Pest polgársága elindíthatta 1848 forradalmát, de nfm erre épült fel a szabadságharc és nem ez az osztály volt annak hordozója. A forradalom utáni időkben bekövetkezik az új feudalizmus kialakulása. A kapitalista gazdálkodásban erre a rendszerre áttérni nem tudó kis- és középbirtokod függésbe kerül a főnemességtől és a kapitalizmustól. A főnemességnek módjában van a kapitalizálás. A lesüllyedő nemesség éppen gazdasági függetlenségének elvesztése miatt visszatér a régi rendi ellenállás vonalára, az idegen abszolutizmussal szemben, amelyet lesüllyedéséért okol. 1848 szabadsága után vágyódik, mert azt hiszi, hogy ez jelentette a régi rendi jogokat és biztonságot, holott éppen 1848 rántotta !ki alóla a talajt. Ez a körülmény határozza meg a kiegyezés korának társadalmi és politikai életét is. A feudálkapitalizmus képviselői lesznek 67 védői, a lesülvlyedt nemesség tagjai viszont a függetlenségi 48-as pártokba tömörülnek. Tisztán közjogi síkon mozog a pártok ellentéte, minthogy a pártokban ugyanaz a társadahni osztály lép fel: a feudálkapitalisztikus főnemesség és az őt kiszolgáló gentry. A gentry, amely megyei és állami hivatalában is megmarad régi életformája mellett és a kapitalisztikussá váló társadalombali is egyre jobban eltávolodik a polgárságtól. De ősi ellentéte elválasztja a főnemestől is. A felszabaduló jobbágyságból csak a telkes gazdáknak ment jobban a sora, a többi rétegek mezőgazdasági bérmunkássá süllyedtek. A nunkát az ipari é.9» mezőgazdasági proletárság mozgalmának ismertetése zárja le. Már ebből a tartalmi összefoglalásból is kitűnik, hogy szerző legtöbb eredeti gondolatot a középkori, helyesebben a Mohácsig tartó fejezetekbe vitte bele. Minél jobban közeledik az új és legújabb korhoz, előadása annál vázlatosabbá, elnagyoltabbá válik. Lehetséges, hogy ez csak e sorok írójának tűnik fel, minthogy a középkort csak olvasmányaiból ismeri, és csak az új és legújabb kort kutatásai nyomán. A részleteket illető megjegyzések a következők: külföldi analógiák alapján néhány mondatban ki kellett volna fejteni a nomád pásztorgazdálkodás módjait, mert akkor a nagyközönség számára is érthetővé lett volna, hogy miért emelkedik ki a harcosok rétegéből ez vagy amaz a család, nemzetség és mi a kiemelkedés alapja (8—10. lapokkal kapcsolatban). A zsákmányszerzés és a nomád pásztorgazdálkdás összefüggése is megvilágításra szorul. Tényleg csak a nyugalom kialakult feudális erőkkel szemben és a nyugati népektől elszenvedeti vereségek miatt kellett abbamaradniok a kalandozásoknak? Nem