Századok – 1947

Tanulmányok - ALFÖLDI ANDRÁS: A Duna és Rajna régiójának közös problémái a római korban 7

t A IHJNA ÉS RAJNA RÉGIÓJÁNAK KÖZÖS l'KO Hí, К M Л Г 17 stb. ellenerődjeiben marhabőrért, rabszolgáért slli. római készítményeket és csecsebecséket cseréljenek. (Az 1. sz. elején a hermundurok kivételesen szabadon átjárhatlak kereskedni Raetiába, de ez hamar megszűnt.) A nagy táborokban tolmácsok útján tudtak a kelta, illyr, germán, dák és szarmata szomszédokkal érintkezni. Egy ilyen tolmács sírköve a minap elárulta, hogy Brigetióval szemben jelentős dák töredékek éltek a kelta Cotini mellett. Ennek a partmenti katonai zónának a kialakítása is olyan mélyreható változásokkal járt. mint a külső övezetnél. A partmenti területsáv a katonaság tulajdonába megv át; az eleinte katonai ellenőrzés alatt tartott bennszülöttek összeszorultak. A most már a partra előreköltözött italikns légionáriusok mellett a birodalom összes fegyverforgató népe képviselve van a helyörségeklTen. melyek civilizációt és urbanizációt hoznak. A bennszülötteknek a hátuk mögött elterülő régiójától még egész habitusánál, származásánál fogva, műveltségére nézve teljesen idegen e folyamparti katonai település hosszú csíkja és a helyi elemek csak hozzá hasonulva vegyülhetnek hozzá. Asszimilációs ereje még rendkívüli. A század végén szörnyű rázkódások jönnek. A markomannok és quádok, szarmaták és dákok pusztító betörései bebizonyítják, hogy e gondosan felépített nagyszabású határőrvidék súlyosabb katonai teherprőbát nem bír ki. A súlyos veszteségek miatt elkerülhetetlenné vált az úi viharcentrum frontjának megerősítése. Tartaléksereg Jjiem lévén, csak más frontok gyengítésével lehetett a Közép-Duna frontján segíteni. S bár itt a harcok csak 85^6 telén törtek ki. a veszedelmes feszültség már sokkal régebbi. Már 80 óta egymás után jönnek a pannóniai és moesiai frontra a csapatok Britanniából, a Rajnától, a Felső-Dunától és Dalmáciából. Es Domitianus, meg Traianus hadjáratai befejeztével e csapattestek nagyobbrészt itt is maradtak a Dunánál. Az Aquincum és Vindobona közti 200 km-es szakaszon négy tel jes légió áll segédcsapataival, annyi, mint amennyi az egész rajnai fronton marad. Ez az óriási készültség jelzi, hogy szemben van a legveszedelmesebb ellenfél: t. i. a quádok népe. Amikor a pémzek feliratai 140/2 közt egyrészt azt hirdetik, hogy Armeniának (nem Parthia, hanem) Róma ad királyi, másrészt azt, hogy Rómától kapták a quádok új királyukat: Keleten és Nyugaton egy-egy nagy külpolitikai sikert jellemez e párhuzamos képekkel az udvari propaganda. A katonai súlypont áthelyezése más téren is jelentős következményekkel járt. A nyers erő helyváltoztatása kulturális téren is hatott és később ú j politikai erőcentrumot szült. Hiszen már maga az a tény, hogy az újonnan ideköltözött légiók legénységét ekkor még italikusok adták, és az, hogy mellettük a Nyugat értékes, romanizált kelta emberanyagából jött ide sok ezer ember, — nemcsak katonák, hanem családjuk s mind az a népség, amely belőlük élt,-sorsdöntő volt a dunai romaniznuis arcidatáijak kialakulására: De nagy hatást váltott ki egy másik katonai célú teljesítmény is e téren. A rajnai és dunai katonaság összeköttetésének megjavítására a Századok • 2