Századok – 1947
Tudományos vita - ILA BÁLINT: Megjegyzések a családnévminősítés módszertanához 229
234 ILA BAHNT talanok közé soroztam (ismétlem azonban, hogy magyar falvakban természetesen nem is vétethettek másnak, mint bizonytalan neveknek). Módszertani kísérletem, melyet a nyelvészek által is elismert és kívánatosnak tartott történeti nézőpont érvényesítésével kezdeményeztem, most indokaival együtt a tudományos nyilvánosság és a szakavatott kritika elé kerül. A kezdeményezést mindenesetre a problémának hosszas mérlegelése után határoztam el azzal a szándékkal, hogy a családnévminősítési elveket, elsősorban a vlachok neveinek minősítését, a puszta nyelvi adatok mellett a történeti adatok segítségülvételével tovább fejlesszem. Az előadottakból már kitűnik felfogásom a keresztnevekkel kapcsolatban. is, mely teljesen egyezik Kniezsáéval: magam is erősen éreztem annak szükségességét, hogy a keresztneveket közölni kellene. Ez azonban a pénzkérdésen megbukott, mint még több, a munka tökéletesebbé tételére irányuló tervein, így a földrajzi nevek és határjárások lokalizálása, történeti földrajzi keresztmetszetek közlése stb.7 (Több határjárás azonosítását és térképezését kezdtem meg, a munka e nélkül is túl nagy terjedelme miatt azonban ezt abba kellett hagynom.) A keresztnevek hiányát némileg pótolandó, közöltem ezeket különösen a nemzetiségi falvakban olyankor, amikor azok közreadását a fenti névminősítési elvek megkövetelték, vagy valamely családnév fejlődése és végleges alakjának megállapítása azt szükségessé tette, illetve a tót s rutén nevek szétválasztásának megkönnyítése megkívánta. Ezt észre kellett vennie Kniezsának, ha nem említi is. Kérem őt és az olvasót, lapozza csak fel a murány-, jolsvas garanrvölgyi stb. szlávok által lakott falvakat, neveik közlésében szép számmal fog keresztneveket is olvashatni, ha nem is olyan teljes összállításban, amint az a fenti példáknál látható.8 Ennélfogva aligha lehet teljesen megalapozott az az állítás, hogy a keresztnevek hiánya miatt nem lehet munkámból a gömörmegyei vlach telepítésekkel kapcsolatban a ruténség, lengyelség s tótság szerepét • megállapítani, sőt egy ilyen irányban dolgozó kutatónak az általam köeölt forrásokat mind újra fel kellene dolgozni. Kniezsa e megállapításával — úgy érezzük — túllő a célon, hiszen az ú. 11. adattári köteteknek nem célja a feldolgozás, a rendszerbefoglalás, sajtó alatt van az első kötet, amelyben az általa már itt számon kért problémát külön fejezetben és igen részletesen tárgyalom. Végül a kötetek nyelvészeti munkájára vonatkozólag kívánnék néhány szó tájékoztatást adni. A Kniezsa ajánlotta Szabó Dénessel az együttműködés nem szakadt meg, sőt tartott mindvégig és Szabó Dénes nem emelt igényt sohasem — legalább velem szemben nem, aki erre vonatkozóan hozzá kérdést intéztem — a társszerzőségre. Megelégedett munkája olyatén megjelölésével, hogy magyarázatai után neve zárójelben lenyomatott. Szabó Dénes kívánságára a rutén (vlach) hely- és földrajzi névanyag magyarázására kellett a rutén ч 7 Csak jegyzetben mellékesen említem meg, amit különben Kniezsa is nagyon jól tud, bogy munkám még e szerényebb keretek között, az annyira szükséges keresztnevek, történeti földrajzi kereszlmetsizelek, vízrajzi részek stb. nélkül sem tud megjelenni —• pénzhiány miatt. 8 A magyar falvak családneveinél — sajnos — szinte teljesen lfe kellett mondani a keresztnevek közléséről, csak éppen ízelítőül egyes különleges esetekben nyomtathattam le keresztnevet.
