Századok – 1947
Beszámolók - DERCSÉNYI DEZSŐ: Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése 203
208 * DERCSÉNYI DEZSŐ majd a koiitinuitás problémájához.1 1 A fenékpusztai bazilika tehát semmi esetre sem lehetett a pécsi székesegyház helyén álló ókeresztény temetői bazilika művészeti mintaképe. Pécs ennek ellenére a római-frank-magyar építészeti és kultikus kontinuitásnak egészen kivételes bizonyítéka. Az ókereszténység nem szűnt meg a limes feladása után, hanem olyan építményeket alkotott, mint a hétkarélyos templom Az élet bizonyára visszahúzódott az ókeresztény mártírok vére által megszentelt helyek, a temető közelébe, ahol mai tudomásunk szerint is több kultuszhely emelkedett a föld fölé. Ezek közül legalább négy megérte a IX. század közepét, amikor a salzburgi püspök újra templomot szentelt a városban, melynek nevét a Conversio „Quique Basilicae", öt templom városaként őrizte meg. Ezek közül egy — a festett cella trichora — bizonyosan megérte a. XI. századot, amikor újra használatbaveszik. Ha elfogadjuk Gosztonyi elméletét a székesegyház frank-kori kiegészítésével együtt, ez lett az első pécsi püspökök székesegyházává. Szempontunkból még két szombathelyi emléket is alaposabban szemügyre kell venni Egyik a Szent Quirinus-hazilika, illetve Savaria kultikus centrumának viszonya a város középkori vártemplomához, a másik pedig a szombathelyi Szent Márton-egyház, ma a domonkosok temploma. 1938-ban indult meg Szent Quirinus ókeresztény bazilikájának feltárása, mely egyben Savaria topográfiájának tisztázására is vezetett.1 2 Nem lehet véletlen, hogy az antik Savaria fóruma összeesik a középkori Szombathely szívét alkotó püspökvárral és jogos Paulovics István feltevése, hogy a középkori vártemplom Savaria capitoliumi szentélyén emelkedett. Sajnos, ma már nem lehet megállapítani, hogy a középkori építkezéskor felhasználtak-e antik maradványokat, mert a középkori épületeket is eltörölte a XVIII. századi építkezés. A topográfiai eredmények arra mutatnak, hogy az ókori politikai és kultikus központ, valamint a középkori városközpont hasonló rendeltetésű épületének összeesése aligha lehet véletlen. Ami a capitolium és a püspökvár kontinuitásának bizonyítékai közül hiányzik, megtalálható egy kis templomban, a Szent Márton tiszteletére szentelt egykori váró i plébániatemplomban, mely ma a dominikánusoké.1 3 A nélkül, hogy e kérdésnek egyéb vonatkozásait érinteni kívánnék — Szent Márton savariai születésének problémáját —1 topográfiai, történeti s főként régészeti adatok bizonyítják az emlékek folyamatos kapcsolódását, kontinuitását. Az első kolónia magját, a későbbi városközpontot alkotó négyszögű Castrum közepét átmetsző főútvonal tengelyében, de Savaria központjától távol, nem-11 E sorok írásával egyidejűleg a fenéki tábor ú. п. II. bazilikáját Radnóti Aladár feltárta. Nem lenne ildomos eredményei publikálásának elébe vágni, annyit azonban közölhetünk, hogy a Csák-féle alaprajz nagyrészt hibás volt, megfigyelései pedig tévesek, mert a háromapszisos bazilika lassú fejlődés útján jött létre, melynek etapjait egy III. sz.-i, talán nem is kultikus céjú épület, ókeresztény bazilika, majd a VII—IX. században háromhajós, három félköríves apszissal záruló templom jelzi, melyhez a XI. században még egy mellékkápolnát csatoltak. Várakozásainknak megfelelően tehát a fenéki II. bazilika szempontunkból, is egészen kivételes jelentőségű helynek mutatkozik. 12 Paulovics István: Savaria-Szombathely topográfiája. Szombathely 1943. 13 Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak rómaikori eredete. Szombathely 1ÜÄ.
