Századok – 1947
Beszámolók - DERCSÉNYI DEZSŐ: Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése 203
206 DERCSÉNYI DKZSŐ A kontinuitás szempontjából sokkal jelentősebb az a háromkarélyos temetői épület, mely a püspöki palota és a székesegyház nyugati homlokzatának déli sarka közt foglal helyet. A cella trichora falain kétszeri festés nyomai látszanak- Az alsó rétegben fekete-piros, geometrikus festés nyomai mely a IV. századra utal. A kápolnát másodszor ú. n. függöny-motívummal díszítették, melynek alsó szegélyén báron stilizált tagból álló díszítő-motívum ismétlődik. Szőnyi Ottó5 IX. századinak vélte és keleten kereste analógiáit, Nagy Tibor" szerint viszont a motívum kut'ikus írásjegyekre megy vissza és ezen az alapon a másodszori kifestést. a kápolna oltárkövének XI. századi áthelyezésével kapcsolja össze, s a motívum eredetét a magyarságbizánci kapcsolataival magyarázza. Sajnos a rendkívül tetszetős feltevés rész.êtes bizonyítására a szerzőnek még nem nyilt alkalma. A mi szempontunkból azonban itt most nem lényeges, hegy a díszítmények valóban kufikus írásjegyek, vagy pedig egyszerű díszítő motívumi'k-e, hanem az, hogy ez a díszítmény sem. a provinciális, sem az itáliai festészeti emlékanyagban nem fordul elő. Mivel Pécsett a felső freskóréteget alkotja, semmiképen sem tartható rómainak s akár Szőnyinek van igaza — aki az írott források Pécsre vonatkoztatható adatai miatt TX. századinak, frank-korinak gondolta —, akár Nagy Tibornak, mindenkép azl bizonyítja, hogy a kápolna a népvándorlás után is állott, sőt újra használatba vették. De erre utal az is, hogy a székesegyház építésekor mintegy tiszteletben tartották a korábbi és még álló kultuszhely falait. A székesegyház nyugati fala ugyanis pár centiméterre megközelíti a cella trichorát, de rá nem építkeztek. A kápolna falát átmetsző középkori falak későbbiek s nyilván a kultuszhéiy megszüntetése után keletkeztek. Pécsett még egy ponton merült fel a római emlékek továbbélésének gyanúja. A székesegyház délkeleti tornya közelében, Szatmáry püspök palotájának falai alatt találták meg 1780-ban az első festett sírkamrát, ezzel megindítva a „magyar Pompei" földalatti világának feltárását. A sokáig „ókeresztény katakomba"-ként szereplő cubiculum, vagy cella memoriale, Eynar Dyggve7 szerint felső sírkápolnához tartozott. Pompás falfestményei miatt Európaszerte idézett emléke aa ókeresztény művészetnek. Földfeletti része a temető egyik kápolnája lehetett. A további összefüggésekre Gosztonyi Gyula lett figyelmes.8 A kápolna Szatmáry püspök palotája alatt húzódott meg, felette középkori kápolnát emeltek, melynek külső kiképzése még 1777-ben is a román stílus vitathatatlan nyomait viselte magán (ikerablakok). A felső kápolna nem keletkezhetett a XIII. századnál későbben és a reneszánsz palotába való beillesztése is különös megbecsülését bizonyítja. Kézenfekvő az a feltevés is, hogy a középkori kápolna a festett sírkamra földfeletti épületének megújításából keletkezett. Gosztonyi feltevése szerint ez a középkori kápolna az írott forrásokban emlegetett. holtak-kápolnája lehetett. 3 Szőnyi Ottó: Ásatások a pécsi székesegyház környékén 1922-ben. (Az Orsz. M. Régészeti Társaság Évkönyve. 1925—26.) e Nagy Tibor: A pannóniai ókeresztény egyházközségi bazilikák. (Szépművészet 1941.) ' Ejnat Dyggve: Das Mausoleum in Pécs. (Pannónia 1935.) 8 Gosztonyi Gyula: Id. m. 148—149. 1. » i I 1 Li 1 Л.Л X Л1 I Li J i^-L^X.^ ШЧ .^ Л-i-l í-i '
