Századok – 1947
Beszámolók - PERÉNYI JÓZSEF. A török történetírás 192
'198 PERÉNYI JÓZSEF meg kell kezdődnie az igazi történettudományos munkának, amely független a politikától, amelyet csakis tiszta tudományos szempontok irányítanak. Bizonyos tisztulási folyamat már mutatkozik is, de kibontakozása igen lassú.1 5 Az oszmán törökség elődeiről, a belső-ázsiai török népek történetéről szóló komoly török munka idáig még nem késziiit. Idevágó említésre méltó mű csak egy van, ámde ez is idegen tudós munkája: W. Barthold vendégprofeszornak 1926-ban tartott 12 előadásának összefoglalása.16 Elhagyván az őstörténetet, a török történészek biztosabb talajra érnek. Az írott források megjelenésével eltűnnek a nyelvészet és az archeológia adatainak primitív magyarázatán alapuló elméletek. Amikor áz oszmán törökség a történet színpadára lép, Kis-Azsia viszonyaira vonatkozólag már igen sok az írásos forrás, de eddig csak a görög és a nyugati kútfők kerültek kiadásra és feldolgozásra.17 Az arab és perzsa történetirodalom feldolgozása azonban, mely a legkitűnőbb forrásmunkákat nyújtja, rendszeresen még nem kezdődött meg. Bíztató jel azonban, hogy az oszmán birodalom kialakulását tárgyaló legújabb török művek már felhasználják az isztanbuli könyvtárakban lévő kéziratokat (felkutatásukat megkönnyíti egy a közelmúltban kiadott részleges katalógus), de rendszeres forráskutatásról még nem lehet beszélni. Az oszmán birodalom megalapításával éppoly lelkesen foglalkoznak a török történészek, mint az őstörténettel. Ez az a kor, melynek törtenete a legvilágosabban, legalaposabban kidolgozott mind a török, mind a nyugati történetirodalomban. A nyugati, mégpedig elsősorban az angol és francia történetírók 'téves állításai arra ösztönözték a török szakembereket, hogy béhatóbb tanulmányozás alá vegyék ezt a kort. Az európai bizantinológusok szeretik bizánci szemüvegen átnézni a török birodalom kezdeteit és félreismerve az új török állam természetét, legtöbb intézményének eredetét Bizáncban keresik. A bizantinológusok szerint az Oszmán birodalom megszervezése tulajdonképen csak Bizánc elfoglalása után kezdődik meg, és a török állam a hadügyi szervezetet kivéve, mely igazi török vonásokat mutat, tulajdonképen a görög intézményeket veszi át többé-kevésbbé átalakítva. 15 L. R. Oghuz Turkhan cikkét a République с. istanbuli francianyelvű napilap (a Cumhurriyet nevű töröknyelvű újság francia kiadása) 1942. IX. 20-i számában. „Ils tentèrent ds prouver que tous les peuples antiques étaient issus de l'Asie Centrale et qu'ils étaient de race turque! Jusqu'aux- Phéniciens sémites! Jusqu'aux Crétois méditerranéens! Jusqu aux Doriens nordiques! Jusqu'aux Acliéens, Grecs et Hellènes aryens' Jusqu'aux Russes slaves! (Figyeljük meg a purifikátor zavaros népfogalmadt!) D'après ces charlatans de lia science, toutes les civilisations — même greque, phénicienne et romaine, même perse et iranienne — étaient des civilisations turques!" A szerző világosságot kíván deríteni a múltra és kifejti, hogy nincsen szükség ezekre a mesterségesen gyártott elméletekre, elég, ha megmaradnak a valóság mellett. ..11 est aujourd'hui prouvé scientifiquement que nous avons jué le premier rôle dans toute la préhistoire, que les Sumériens et le clergé égyptien — créateur de la civilisation égyptienne étaient de notre race." Tehát még ez a purifikátor sem tud megszabadulni a téves történeti állítások nagyrészétöls mert ezek az iskolán keresztül már beleivódtak a köztudatba. 10 Orta Asya tür'k tarihi hakikinda dersler. Istanbul 1927. 17 Namik Orkun: Türk Tarihinin Bizans kaynaklari. (A török történelem bizánci forrásai.) Ankara И).'!8. s
