Századok – 1947
Beszámolók - PERÉNYI JÓZSEF. A török történetírás 192
A TÖRÖK TÖRTÉNETÍRÁS A török birodalom öt százados történeti szerepe alig hívta magára az európai történetírók figyelmét. Európában nagyon kevesen foglalkoztak török történeti kérdésekkel. Az oszmán történetnek ínég ma is leghasználhatóbb, legrészletesebb összefoglalása Hammer műve.1 Jóllehet e munka igen sok része elavult, az európai nyelveken megjelent többi összefoglalás nem igen jelent haladást vele szemben-2 Ha átlapozzuk az orientalista folyóiratokat, találunk néhány töriik történeti kérdésekkel foglalkozó cikket, ezek azonban legnagyobbrészt nem történészektől, hanem orientalistáktól származnak és így inkább filológiai szempontból jelentősek. Találunk azután még néhány könyvalakban megjelent nagyobb értekezést, ámde ezek értéke nagyon kétséges. A török nyelvű történetírásról pedig jóformán semmit sem tudunk. Ennek oka valószínűleg az, hogy a török történetírás egészen a legújabb időkig olyan alacsony színvonalú volt, hogy a komolyabb igényeket a legkevésbbé sem elégítette ki. A szultáni önkényuralom megakadályozta a török történetírás kifejlődését, mert félt attól, hogy bírálat alá vonj;: majd a hazai politikai rendszert, vagy legalább is összehasonlítás útján jobb alkotmány-és államformát fog öntudatlanul is ajánlani. A köztársaság megalapításával ezek a politikai gátlások megszűntek és megkezdődhetett az európai értelemben vett történetírás kialakulása. Az illetékes fórumok belátták a történetírás szükségességét, és hivatalos támogatással mozdították elő az indulást. Az új tudomány jódarabig gyermekbetegségekkel küszködött s csak lassan került az egészséges fejlődés útjára.* Erről az új török történetírásról kívánunk nagy vonalakban beszámolni, nem hagyván figyelmen kívül a szultáni idők történetírásának főbb eredményeit sem. Átfogó képet kívánunk nyújtani azok 1 Geschichte des Osmanischen Reiches. Pest 1827—35. 10 kötet. A lörök történészek ennek a műnek inkább a rövidített francia fordítását használják: Histoire do l'Empire Ottoman. Paris 1844. 3. kötet. 2 .lorga: Geschichte des Osmanischen Reiches. Gotha 1908—13 5. kötet. — Jonquiêre: Histoire de l'Empire Ottoman. Paris 1914. -—. Lamouche: Histoire de la Turquie. Paris 1934. ' Baráth Tibor: A török történetírás új útjai с. cikkében (Századok 1928) francia munlkák alapján igyekszik tiszta képet alkotni a inai t. történetírásról, a nélkül azonban, hogy a néhány politikus által hangoztatott török történeti koncepción túl menne. Ennek oka л török történelírással foglalkozó idegennyelvű művek teljes hiánya.
