Századok – 1947

Beszámolók - BARTA ISTVÁN: Az osztrák történetírás a második világháború után 178

.180 ВАНТА ISTVÁN" viszont bizakodással töltL el őket z a hallatlan munkakedv és szorgalom, amellyel az igazi tudománytól oly sokáig elzárt ifjúság a tanulmányoknak szenteli magát. Az eddig ismertetett személyi nehézségek mellett tárgyi akadályok is bőségesen adódnak, amelyek késleltetik az osztrák történettudomány nyugodt kibontakozását. Az átmeneti állapot, amelyben az ország politikai szempontból van s a belőle folyó gazdasági nehézségek a tudományos apparátusra is bénítólag hatnak. Nagy nehézségekbe kerül azoknak az anyagi eszközöknek az előteremtése, amelyek üzleti szempontból nem rentábilis tudományos művek megjelentetéséhez szükségesek volnának. Ugyanezen okból nem jelenhetnek meg tisztán történeti tárgyú folyóiratok sem, eltekintve egy-két helyi jelentőségű folyóirattól, mint a Hist. Verein für Steiermark folyóiratai. a Blätter für Heimatkunde és a Zeitschrift des Hist. Vereins für Steiermark, vagy a Verein für Geschichte der Stadt Wien lapja, a Wiener Géschichtsblâtter. Ausztriában ma számos színvonalas folyóirat jelenik meg, részben függetlenül, részben az egyes politikai pártok védnöksége alatt: az Erbe und Zukunft, a katolikus irányú Wort und Wahrheit, a Neue Ordnung, a Der Turm, a szocialista Die Zukunft, a néppárti Österreichische Monatshefte, az Österreichische Runschau, az Osztrák-Szovjet Társaság folyóirata, a Die Brücke, az Unsere Heimat, a magas színvonalú katolikus hetilap, a Die Furche, stb. Ezek valamennyien gyakran közölnek történeti tárgyú cikkeket is, azonban az aktualitástól nem függő tiszta tudománynak esak a nagymultú Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung áll rendelkezésére, amelynek az 1944-es évjelzést viselő utolsó kötete már a háború befejezése után jelent meg. ugyanennek az évfolyamnak a kiegészítő kötete pedig 1947. végén került ki a nyomdából. Az osztrák történettudomány műhelyei közül az Institut für österreichische Geschichtsforschung újból teljes üzemben van s helyiségeiben a háború pusztításait szerenesésen átvészeli könyvtár és szakavatott vezetők indítják el tudományos pályájukon a buzgó és becsvágyó fiatalokat. Az Institut vezetése az igazgató, Santifaller profeszszor mellett főleg Alphons Lhotsky professzor vállán nyugszik, kellettük a mai osztrák történettudomány néhány fiatalabb erőssége, a volt lipcsei professzor Karl Bivec, a jónevű írástörténész és középkori történész Heinrich Fichtenau és a jövő egyik ígérete, Erich Zöllner teljesítenek asszisztensi minőségben szolgálatot. Az Instituthoz hasonlóan, a bécsi levéltárak is újra a történettudomány szolgálatában állanak, bár bennük a háború jelentős kárt tett. A német uralom a béosi állami levéltárak szervezetében is változásokat hozott, s a Reichsarchiv gyűjtőnév alatt egyesített levéltárakat a berlini belügyminisztérium alá rendelte. A légitámadások veszélyének növekedésével a berlini kormány 1942 végén elrendelte a héosi levéltárak veszélyeztetett anyagának vidékre szállítását, s két év alatt kb. 250 vaggon anyag került vidéki kastélyokba, kolostorokba, sóbányákba. A véletlen szeszélye következtében azonban a bécsi levéltári épületek a háború alatt viszonylag kevés kárt szenvedtek, ellenben a vidékre menekített anyagot 'sokhelyütt jelentékeny károsodás érte. így a Staatsrat aktáit 1833-ig Oblitzbergben tűz pusztította el, hasonlóképpen súlyos károsodást szenvedtek a Staatekonferenz aktái. Jelentős a belügyi és a közoktatásügyi levéltár kára is. Mégis a levéltárak anyaga-