Századok – 1947

Beszámolók - DEÉR JÓZSEF: A német nemzetiszocialista történetírás 152

174 I» К kii .1ÓZS К F zetlenül arra irányul, hogy a közéi»- ée újkori német területszerzéseinek * a lengyel népjogoknak a poroszok által történt elkobzásának s ezen túlmenően Pomeránia valamint Feleőszilézia visszakövetelésének tudományos alátámasztást adjon. F- Pohorecki a könyv legnyugtalanítóbb tulajdonságának „kétszínűségét" t. i. a békés szándékok hangoztatásának és az egresszív célzatosságnak furcsa keverékét tartja, míg /. Pajewski a kulturális kapcsolatoknak az ú. 11. „Kulturgefalle"-elmélet szemszögéből való vizsgálatát kifogásolja." Brackmann a bírálatokra. így felelt: „Mi német történetírók azokra a kritikákra, hielyek gyűjteményes munkánkat lengyel ás francia, részről érték, saját tudományos folyóiratunkban válaszolnunk éspedig a mű előszavának, valamint Hitler Adolf kancellár új politikájának és az 1934 január 26-án kötött német-lengyel egyezmény szellemében készen arra, hogy esetleges tévedéseinket beismerjük. De már most a nagy nyilvánosság előtt meg kell mondanunk, hogy a niult német teljesítményei ellen irányuló ily céltudatos támadások elől a jövőben sem fogunk kitérni". Brackmann tehát félreérthetetlenül hivatalos hátteret ad a német tudományon álláspontnak s azl a hitleri külpolitikához kapcsolja. A kedvező pozíció birtokában mind kénylmetlenebbé vált számára a Historische Zeitschrift szerkesztésében való részvétel s ezért éppen a Frank—Meinecke vita idején „hivatalos teendőire" való hivatkozással megvált a folyóirattól.8" Ettől kezdve Brackmann mindig az első vonalban harcolt, akár Copernicus vagy Veit Stoss németségét kellett bizonyítgatni, akár egy ponierán határvár romjaiból a hajdani lengyel agresszió nyomait kiolvasni, vagy Nagy Károlyt a francia historikusokkal szemben megvédeni. Többekkel együtt ő a szerkeszlője a „Deutschland und der Osten" című, 1936-tól 1942-ig huszonegy vaskos kötetet számláló sorozatnak, melynek címlapján — jellemző módon — a kétélű germán pallos szimbolizálja a német fegyver és a német szellem szövetségét. Ugyancsak ő szerkeszti a Kelet- és ftszakeurópa történetével foglalkozó „Jamsburg" c. folyóiratot s az azzal egyidőben (1937) megindított „Deutsches Archiv für Landes- und Volksforschuu(i"-ot is, a „volksdeutsch kutatás központi orgánumát" éppenúgy, mint a „Baltische Lande" című sorozatot. Közel :: hetvenedik életévéhez fáradhatalanul szervez, szerkeszt, előszavakat ír mint pl. „az igazság bizonyítékai" című félreérthetetlen célú irathoz. E sokfelé ágazó, de mindenkor egy célra, a „németség keleteurópai jogáért és tekintélyéért vívott harcra" irányuló szervező tevékenység mellett sem mondott le az egyéni * teljesítményekről. 1934-től kezdve a Porosz Akadémia előtt egymásután hangzanak el magas tudományos igényű előadásai, melyekben a középkori német birodalom keleti szomszédságában kialakuló új államoknak — főként a lengyelnek és a magyarnak — a császársághoz való viszonyával foglalkozik."" Az eredmény mindegyikénél: az orosz, a lengyel és magyar állam német kezdeményezésre és német függésben született. Brackmann tagadhatatlan virtuozitással használta fel e téren a középkori császár- és pápatörté-K Ein wort zur geistigen Auseinandersetzung Zwischen Deutschland und Polen. Geistige Arbeit 1934. március 5-88

H. Z. 152 (1935). e" Mindezek a tanulmányok együtt megtalálhatók: Gesammelte Aufsätze. Weimar 1941