Századok – 1947
Beszámolók - DEÉR JÓZSEF: A német nemzetiszocialista történetírás 152
A N'ÉMET SEMZKTISÏOCtAI.ISTA TÖRTÉNETÍRÁS 161 különben szélső német naoionalfeta történetívó megjegyzése, aki szerint e kérdésekhez kritikai álláspontról hozzászólni a hazaárulás vádjával volt egyértelmű.4 1 Az erfurti történész-napon egyébként pontosan megállapították, illetőleg előírták azt is, amit minden igaz német történetírónak vallania és hirdetnie kell. E szerint a történelem csakis politikai történelem lehet, •középpontjában a Reich fogalmával, úgy ahogy azt a régi kis- és nagynémet felfogással szemben az „össznémet" nemzetiszocialista szemlélet meghatározta. A Reich, mint a „germán teremtő nyugtalanság műve"4-a kontinens politikai történéseinek eredendő, természetes központja, Európának mindenkor illetékes rendezőhatalma, melynek e hivatása teljesen független az időleges hanyatlástól.4 3 A Reich tehát egy misztikus felhatalmazást és időtlen hivatást hordoz magában, olyasfélét — tehetjük hozzá —, mint valamikor a bizánci birodalom, mely nem volt hajlandó tudomást venni sem a világ változásairól, sem önmaga gyengeségéről. A III. Birodalom történetírójának a Reichsinstitut köreiben kialakult felfogás szerint a dolgok megítélésében csupán egyetlen értékeszméje lehet, éspedig a „Reich szentsége".44 Csakhogy ez a „szentség" tudatosan nélkülöz minden transzcendenciát, minden keresztény-egyházias és humanisztikus megkötöttséget és főként a népek egyenlőségét hirdető oly univerzalizmust, mely hajlandó a német érdekek ós szempontok fölé emelkedni. A nemzetiszocialisták túlhaladtak a XIX. század nemzetállam-koncepcióján, mely a maga szuverénitásának hangoztatásával — legalábbis elvben — elismerte i hasonló képződmények szuverenitását és egyenjogúságát. Az új tanítás szerint a bismarcki megoldás csak nevében Reich, a valóságban csupán egy a sok európai nemzetállam sorában, azzal a németekre hátrányos különbséggel, hogy nagy népi tömbök — elsősorban Ausztria — és jelentékeny szórványok maradtak határain kívül. Hitler birodalma viszont nem akar nemzetállam lenni még az oszt rá к Anschluss és a Szudétaföld bekebelezése után sem, hanem olyan rendezőszerepet, azaz hegemóniát követel magának, mint aminőt az első birodalom a szász, száli és holienstaufi császárok sorában két és fél évszázadon át valóban gyakorolt Európa népei felett. „A jelen élménye — mondja Alfred Rosenberg — újból felidézi bennünk a középkori birodalom emlékét ,s ha mások is a formák és a sziinbolumok, mégis sok rokonságot érzünk benne a mával, midőn a nemzetállam eszméje és a birodalom hivatása egyesítve jeleni meg előttünk".1r> Hitlernél is tudatos a régi birodalommal való kapcsolat, midőn a nemzetiszocialista állam "külpolitikáját a középkori »Drang nach Osten" emlékéhez köti.1" .A nemzetállam és a birodalom szintézise mármost úgy jön létre, hogy a nemzetiszocialista felfogás a vallásos népek feletti hivatás gondo-41 Herman Aubin, über das Problem der germanischer. Kontinuität !?)• 43 Karl Richard Ganzer, Der Heilige Hofbauer Träger der Gegenreformation im 19. Jahrhundert (Schriften des Reichsinstituts für Geschichte des neuen Deutschlands). Hamburg 1939, 22. 1. 15 Karl Richard Ganzer, Das Reich als europäische' Ordnungsmacht (Schriften des Reichsinstituts für Geschichte des neuen Deutschlands). Hamburg 1941, 139. 1. 44 Ganzernek a 41. jegyzetben idézeti tanulmánya. . 45 Nationalsozialistische Monatshefte 1941. májusi szám. 4« Mein Kampf 742. I. Századok
